Á m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1931. évi 300—76. számú körrendelete,

a madarak napjának és a fák napjának felújításáról.

Nagynevű hivatalbeli elődöm, gróf Apponyi Albert, még az 1906. évi április hó 27. napján 26.120/1906.— VI. a. szám alatt kelt rendeletével két olyan intézményt honosított meg hazánk népoktatási tanintézeteiben, mely az Amerikai Egyesült-Államokban gyökerezett meg először, és folytonos fejlődéssel kiváló eredményeket ért el.
Az egyik a „Madarak napja" (Birds day); a másik a „Fák napja" (Arbor day) intézménye.
Amint ez ma már köztudomású, ez az intézmény azt a szokást léptette életbe, hogy minden iskolában évenkint egy nap kizárólagosan a madaraknak szenteltetett akként, hogy a tanító azon a napon tanítványainak fölfogásához mérten szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásában való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is.
Ugyancsak minden iskolában az évnek egy bizonyos napja a fáknak szenteltetett. E napon az oktató a fák jelentőségét fejtegeti, a súlyt azonban arra fekteti, hogy minden gyermek, valamely erre a célra alkalmas kopár helyen néhány csemetét ültet el, mely azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik.
Ez az intézmény a szobán forgó Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi minisztersége idejében kiadott rendelettel életbeléptettetvén, határozott eredményeket ért el. Később azonban a háborús idők és az azután következő nehéz évtizedek alatt veszíteni kezdett intenzitásából ez a szép, a lelkület finomítására annyira alkalmas, poétikus intézmény.
Apponyi Albert gróf, a világszerte tisztelt nagy államférfiú, minden magyar ember élő büszkesége, a folyó év június havának 29-ik napján ünnepli azt az évfordulót, amikor Jászberény városa — ötven évvel ezelőtt, — először tette le kezébe a kerület képviseletét a magyar országgyűlés képviselőházában.
Jászberény illusztris képviselője a lepergett fél évszázad alatt e mandátum birtokában olyan államférfiúi működést fejtett ki, mellyel nemcsak a maroknyi magyarság háláját és mélységes tiszteletét vívta ki, hanem a tiszta emberi ideálokért, a legnemesebb emberi jogokért mindig síkra szálló, örökké emlékezetes szellemi erőfeszítéseivel a legnagyszerűbb tettel fölérő, szárnyaló, meggyőző szónoklataival, hazájáért folytatott lankadatlan, bölcs munkásságával az összes kultúrnemzeteket főhajtásra bírta a magyar lobogó előtt!
Ügy vélem, hogy e jubileum alkalmából a nagy férfiú felé sugárzó tiszteletnek egyik legméltóbb, személyének emelkedettségéhez legillőbb megnyilvánulása az lesz, ha újból teljes érvényt igyekszem szerezni annak a fenkölt szellemből fakadó rendelkezésének, mellyel a magyar erdők, mezők dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, amikor a fogékony gyermeklelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani. Ezt, az Apponyi Albert magasztos gondolkozásához annyira illő és vele összeforró rendelkezést teljes egészében újabb virágzásba kívánom szökkenteni, azt ezúttal a polgári és középiskolákra is kiterjesztem, és ebből a célból ezennel elrendelem, hogy minden állami, községi, társulati és magán elemi népiskolában, a polgári iskolák, illetőleg középiskolákban május, vagy június hóban, Címed által minden évben meghatározandó külön nap szenteltessék kizárólag arra a célra, hogy azon a napon, — mint azt a fentidézett Apponyi Albert gróf, akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter úr által kiadott rendelet előírta — a tanító a hasznos madarak természetével, jelentőségükkel, e madarak védelmének és szaporításának szükséges voltával, az erre szolgáló módokkal és eszközökkel az iskolai ifjúságot megismertesse, és ugyanezt a napot felhasználja arra is, hogy a fáknak és cserjéknek a hasznos madarak fészkelésére és szaporodására való befolyását megvilágosítván, a fák és a befásítás nagy jelentőségét is megmagyarázza, és ahol ezt a helyi viszonyok megengedik és indokolják, hasson arra is, hogy a gyermekek a vidéki viszonyokhoz képest legtöbb előnyt szolgáltató fák és csemeték ültetésével tegyék a madarak és fák napját emlékezetessé és állandóan hasznossá.
Felhívom Címet, tegyen hozzám jelentést, hogy az egyes iskoláknál, ahol az már elrendeltetett, az utóbbi években megtartották-e rendszeresen, és milyen eredménnyel a madarak és fák napján a szóban forgó előadásokat, és hogy a vele kapcsolatos fa és cserjeültetés folyamatban volt-e, továbbá, hogy az egyes iskoláknál a madarak és fák napján tartandó előadásokhoz szükséges külön útmutatások és vezérfonalak, illetőleg Herman Ottónak a „Madarak hasznáról és káráról" szóló munkája rendelkezésre áll-e?
Meg vagyok arról győződve, hogy ezen, a nép javának előmozdítására irányuló, és Apponyi Albert gróf, a nagy magyar államférfiú nevével most ismét szoros kapcsolatba hozott rendeletemet az arra hivatottak szeretettel és buzgón, lelkiismeretesen fogják föleleveníteni, illetőleg végrehajtani, és igyekezni fognak azon, hogy a fa és bokor szeretete elterjedjen a nép között, mert annak megóvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szívében, értelmében egyaránt, a hasznos madarak védelme is.

Budapesten, 1931. évi június hó 24-én.
Gróf Klebelsberg Kunó s. k.
m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter.