Mindenki ismeri, de vajon eleget tudunk-e róla?

Magyarországon mintegy 44 szúnyogfaj előfordulását mutatták ki. Minden csípőszúnyogfaj amolyan „kétéltű“, hiszen élete első felét vízben tölti. Az új nemzedék léte az ő esetükben is a párzással veszi kezdetét. Az Európában ismert, és minket bosszantó fajok nőstényei átvészelik a telet és tavasszal rakják le petéiket. A trópusi fajok az esős évszakban szaporodnak.

A nőstényszúnyog rendszerint pocsolyák, viszonylag háborítatlan állóvizek vagy lassan folyó vizek felszínére egyesével vagy csomókban rakja petéit. A peték száma fajtól függően 50–300 között van, melyek „tutajként” úsznak a víz felszínén. A petékből néhány nap alatt kikelnek a lárvák, melyek a farkuknál lévő légzőcsövön át jutnak oxigénhez, és ezen „csüngenek” a víz felszíne alatt. A lárva a vízzel sodortatja magát és mikroszkopikus méretű planktonokkal táplálkozik. Fejlődése során többszöri vedlés után bebábozódik, majd a víz hőmérsékletétől és fajtól függően: 4–7 nap múltán bújik ki a kifejlett rovar. A hímek csak néhány napig élnek, majd a párosodás után elpusztulnak.

A szúnyogcsípés során a nőstény szúnyogok – mivel a hímek nem szívnak vért, ergo nem csípnek – szúró szájszervükkel hatolnak a bőrbe. Ez a mi méreteinkhez képest olyan apró, vékony és hegyes szerv, hogy a szúrást magát sem a vérszívás közben, sem később nem érezzük. Ahhoz, hogy gondtalanul tudjon táplálkozni és emészteni, a szúnyog nyálával antikoaguláns anyagot juttat a szúrás helyére (mintegy beleköpi a sebbe), ami megakadályozza, hogy a vér megalvadjon szívás közben.
Immunrendszerünk felismeri a szervezetünkbe jutott szúnyognyálban lévő idegen fehérjéket, és úgynevezett 1. típusú vagy azonnali túlérzékenységi reakció jön létre. A reakció lényege a „betolakodó”, vagyis az idegen fehérje mielőbbi eliminálása. Ebben főszerepet játszik a szöveti hízósejtekből felszabaduló hisztamin nevű anyag.

A hisztamin elősegíti az erek tágulását és a fehérvérsejtek megjelenését a csípés (szúrás) területén, ami az idegen fehérje gyorsabb eltávolítását szolgálja. Mindemellett a hisztamin erős szövetizgató hatással is bír, az érfal áteresztőbbé válása miatt az érpályából folyadék áramlik ki a szúrás helyén, ez vezet duzzanathoz, a bőrben lévő idegvégződések ingerlése pedig viszketést eredményez. A bőr kipirosodásáért a környező erek tágulata felelős, ami szintén a hisztamin számlájára írható.
Nem árt tudni, hogy a szúnyogok egyes emberek vérét jobban kedvelik. Minden 10. ember kiszemelt!

Ez nem igazán jó hír a nagyobb termetű vagy állapotos nők számára, akik rendszerint nagyobb mennyiségű széndioxidot lélegeznek ki. A hőségben vagy mozgás során fokozódó légzés szintén vonzerőt jelent.

A szúnyogokat vonzza az édes illat is, legyen az parfüm, hajolaj vagy dezodor. Kimutatták azt is, hogy vonzóbbnak találják a terhes nőket, ugyanis altestük hőmérséklete átlagosan 0,7 Celsius fokkal magasabb, mint a nem-terheseké, ennek következtében valószínű leg bőrük kiválasztása fokozottabb. A szúnyogok preferálják azokat, akik bőrén keresztül az átlagnál nagyobb mennyiségben választódnak ki szteroidok és koleszterin.

Ismertebb Kárpát-medencei fajaik:

• Foltos maláriaszúnyog (Anopheles maculipennis). 5–6 mm. Teste karcsú, csápja és lábai hosszúak. Vérszívás közben a súlyos váltóláz, a malária kórokozóját az emberbe átviheti. Magyarországon a kórokozók kipusztításával a maláriaveszély gyakorlatilag megszűnt. Sekély állóvizekben fejlődik.
• Gyűrűs szúnyog (Theobaldia annulata). 5–6 mm. Foltos szárnyairól és fehér gyűrűs lábfejízeiről ismerhető fel. Házakban, pincékben telel át. A lárvája árkokban, emésztőgödrök vizeiben fejlődik. Főleg a madarak vérét szívja, olykor az embert is csípi.
• Dalos szúnyog (Culex pipiens). 4–5 mm. Szárnyai üvegtiszták. Lárvái kis állóvizekben, például esővizes hordókban, tócsákban fejlődnek. Az imágók rendszerint házakban, istállókban tartózkodnak, pincékben, barlangokban telelnek. A dalos szúnyog általában madarak vérével táplálkozik, de egyik alfaja az ember és más emlősök vérét szívja.

Miután megismertük az ellenfelet, a védekezéshez is adunk néhány tanácsot:

• A legrégebbi, így a legközismertebb a szúnyog és más rovarok irtására használt spray. A kipermetezés után azonban csak rövid ideig fejti ki hatását, így gyakorta meg kell ismételni vele az eljárást.
• Kedvelt megoldás a füstölő spirál. Az általa képződött füst folyamatosan távol tartja és elpusztítja a vérszívókat. Nemcsak lakásban, hanem szabadban is alkalmazható. Erős szélben viszont hatékonysága jelentősen csökken.
• Léteznek olyan készülékek, melyeket a 220 voltos dugaszolóaljzatba kell csatlakoztatni. Ennek fejlettebb változata az a folyadéktartályos szerkezet, amely általában 45 nap nyugalmat biztosít a szobában. Vigyázni kell azonban ott, ahol kisgyerek vagy asztmás van a családban, mert a szagtalan szerek náluk allergiás reakciókat is okozhatnak.
• Régi tapasztalat például, hogy az erős dohányosokat – valószínűleg a nikotinnal átitatott bőrük miatt – a szúnyogok kevésbé kedvelik.
• A vérszívók ugyancsak kerülik azokat, akik jelentősebb mennyiségű nyers fokhagymát fogyasztanak. Ezzel a módszerrel azonban könnyen másokat is távol tarthatunk magunktól.
• A tábortűz füstje is hatásos, sőt egy marék nedves szénával még nagyobb füstöt is előidézhetünk.
• Sokan a B-vitaminra is esküdnek, szerintük egy szem Polivitaplex tablettának köszönhetően a bőr felszínén képződő illatburok fél napra távol tartja a szúnyogokat
• Hasonló elven működő, csuklóra, bokára kapcsolható, természetes illóanyagokkal átitatott szúnyogriasztó 120 órás védelmet nyújt.
• Népi hagyomány szerint elmenekülnek a szúnyogok, ha kis tálkában ecetet vagy gesztenye- és diófalevél-főzetet teszünk a szobába.
• Ennél is hatékonyabb, ha porrá tört szegfűszeget vagy szegfűszeggel megtűzdelt, pálinkával meglocsolt fél citromokat rakunk az éjjeliszekrényre.
• Létezik szúnyogriasztó izzó, Zero-Zanz és ultrahangos szúnyogriasztó is.

Előfordul, hogy a kemikáliák és a népi gyógymódok ellenére sem tudjuk elkerülni a csípéseket. Ilyenkor vajon mi a teendő?

A szúnyogcsípés kellemetlen tünetei néhány nap alatt maguktól is elmúlnak. A folyamat antihisztamin hatású krémekkel gyorsítható (pl. Fenistil). A vakarás a fertőzés veszélye miatt nem ajánlott, de természetesen nem könnyű (talán lehetetlen is) megállni…

Megfigyelések szerint a zellerlevél-kivonat, a szódabikarbónás fürdő is segít.

• Csökkenti a viszketést, ha a csípésre ecetes borogatás. A duzzanatot és a kellemetlen érzést is azonnal csillapítja.
• A viszketés egyik legjobb ellenszere az alkohol. Bekenve a sebet, először csípni fog, de utána megszűnteti a viszketést, és egyben fertőtleníti is a csípést.
• Sokat segíthet még a nedves só. A csípés helyét bekenve vele, biztosan elmúlik a viszketés!
• Fájdalom- és viszketés csillapító hatása van a hagymalének és a mentának is, csak be kell a dörzsölni a kritikus felületet!
• Ismert kezelése a szúnyogcsípésnek a rázókeverékes ecsetelés, ami hűsít, szárít, fertőtlenít. A gyógyszertárban kapható.
• Szintén jó hatású gyógyszertári készítmény a Fenistil gél, használata alatt nem szabad napra menni.
• A viszketés, nagy területű vagy sok göbös csípés esetén alkalmazható még Calcium pezsgőtabletta, Fenistil csepp vagy tabletta.

Bármelyik módszert is próbáljuk ki, fontos, hogy előtte tisztítsuk le a bőrfelületet és óvakodjunk az elkaparástól.

Hazánkban a szúnyogcsípések általában a kellemetlenségen túl bajt nem okoznak, de előfordulhat gyulladásos bőr, esetleg komolyabb fertőzés is. Erős duzzanat, bőrpír más testi tünetek jelentkezése esetén háziorvos felkeresése ajánlott!

Mitől döglik a szúnyog?

A boltokban különböző szúnyogriasztó szerekből válogathatunk, de vannak a természetben is olyan anyagok, amelyeket a szúnyog nem bír. Ilyen például a paradicsom, a levendula vagy a citrom. Az utóbbi kettő aromaolaj formájában a leghatásosabb, ha nincs szúnyogháló az ablakodon, párologtassunk ilyen aromát a lakásban! Aki kertes házban él, ültessen az ablaka elé paradicsomot, hársfacserjét vagy rutát, ugyanis ezek a növények is természetes szúnyogriasztók!
Nincsenek stabil anyagi és jogszabályi alapjai az amúgy örvendetesen sok hazai természetes élőhelyről évről évre kirajzó szúnyoggenerációk elleni védekezésnek.
Kétpercenként egy szúnyogcsípés. Ennyi a tűréshatár, e fölött már indokoltnak tartja az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a vegyszeres irtást.