Bakony

Csóri-horgok

Alcím: A Keleti Bakony természeti csodái
Kezdés pontos dátuma, óra, perc: 2021-10-16 05:30
Vége pontos dátuma, óra, perc: 2021-10-16 20:00
Túra kiindulópontja: 47.20540184187148, 18.258916863315516
Részvételi díj: 6000
Utazás típusa: 50 fős busz
Távolság: 11,4
Szintkülönbség: 220
Természetjáró minősítéshez: 19
Az eseménylink a Fészbúkon: https://www.facebook.com/events/1283683362147506/

Szenes-horog, Száraz-horog, a Bakony természeti csodái

A Keleti-Bakony kevéssé ismert, de rendkívül látványos vidéke a Székesfehérvár és Várpalota közti Csór község feletti, dolomitsziklás domboldalak, árvalányhajas fennsíkok és az azokat tagoló száraz szurdokvölgyek alkotta tájegység. A falut keretező szőlőhegyektől, a Belátótól és a Baglyastól északra a Bakony délkeleti nyúlványainak dolomitsziklás domboldalai, fennsíkjai és az azokat tagoló, vidékünkön horognak nevezett mély völgyek különleges földtani képződményeket, növénytársulásokat, állatvilágot rejtenek. A Szenes nevében a szénégetés hagyományát őrizte meg; kedvelt kirándulóhely a falu közelében. A területet borító karsztbokorerdő jellegzetes fafajtája, a virágos kőris áprilistól júniusig fehérbe burkolja a hegyoldalakat, de évszaktól függően pompázik más-más köntösben a fásszárú cserszömörce is. A kopár domboldalakat a közhiedelemmel ellentétben gazdag és sajátos növényvilág lakja, de a táj állatvilága is tipikus.
Jól jelzett turistautak kanyarognak az itt horgoknak nevezett völgyek alján, peremén, a szavannákat idéző füves fennsíkokon. A faluból kiindulva rövid, változatos, kilátásban gazdag körtúrán fedezzük fel a Bakony délkeleti nyúlványának legszebb pontjait.

Min. magasság: 107 m

Teljes leejtő: 535 m

Max. magasság: 275 m

Teljes távolság: 11.42 km

Teljes szintemelkedés: 420 m

Útpontok: 7

A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.

#		Résztáv	Távolság
1	Nedeczky-kúria	0 km	0 km
2	Nedeczky-kúria	0 km	0 km
3	Kilátó-hegy	0.7 km	0.7 km
4	Szenes-horog	1.62 km	2.32 km
5	Bunker	1.62 km	3.93 km
6	Száraz-horog	1.63 km	5.56 km
7	Kilátópont	0.48 km	6.04 km

Útvonal letöltése Ezt az útvonalat 12 alkalommal töltötték le.

Útvonal:

Csór község központjából a jelen indulunk a jobb oldalt magasló Kilátó-hegy alá. A fehér dolomitsziklákkal pettyezett, kopár domb tetején egy japán torii kapu áll. jelzésű ösvényünk a ritkásan álló cserjék és a sziklák közt vezet fel a kapuhoz, ahonnan remek panoráma nyílik a falura, a környező dombokra. A kaputól irányt tartva megyünk tovább a füves fennsíkon, a fenyőfák közt. A ritkás erdőben kissé balra forduló utunk leér egy útkereszteződéshez. A jelzések a jobb oldali Y alakú elágazás bal oldali ágán vezetnek tovább, majd a másik ágon fogunk visszajönni. Pár méter után jobbról csatlakozik hozzánk a jelzés is.

Kényelmes, széles, köves szekérutunk szintet tartva vág át a tágas, füves, alacsony fenyőkkel ritkásan benőtt fennsíkon. Mielőtt beérnénk az erdő fái közé, a jelzésű útra kanyarodunk, mely balra tér le a jelzésű útról. Bájos tisztásokkal tarkított, hangulatos fenyőligetek közt kanyarog jól jelzett turistautunk. Tíz perc sétával érünk ki a Szenes-horog szurdokvölgyének déli peremére, ahonnan csodás kilátás nyílik a karsztbokorerdővel sűrűn benőtt völgyre és a sziklás domboldalra.

A jelzésű ösvény innen élesen jobbra fordulva fut végig a Szenes-horog felső szélén, végig pompás kilátást nyújtva a szurdokvölgyre. Néhány helyen jelek vezetnek ki a völgy peremén lévő sziklás kilátóhelyekre. Utunk követi a horog vonalát, vagy a füves szélén, vagy kissé beljebb a ritkás fenyőerdőben vezet. Kissé eltávolodva a peremtől, egy tisztásnál széles kocsiúthoz érünk, nagy tábla figyelmeztet, hogy katonai területen járunk, belépés csak engedéllyel!

Nem megyünk rá a „katonai” útra, a táblától kissé balra folytatódik a turistaút, a jelzések mellé megkapjuk a jobbról érkező jelzéseket is. Kissé távolabb, balra kanyarodó, lejtős ösvényen ereszkedünk a Szenes-horog aljára. Leérve, a jelzés jobbra megy, mi balra fordulunk, továbbra is a jelzésen maradva. Jó tíz perc séta következik a száraz völgy aljában futó, avarszőnyeggel borított, nyáron kellemesen árnyas ösvényen.

Figyeljük a jelzéseket, mert egyszer csak hirtelen, élesen jobbra felvezetnek a jelzések egy meredek hátra, mely kissé feljebb nagy sziklákba megy át, felmászunk a fehéren ragyogó dolomitsziklák tetejére, és most a Szenes-horog nyugati oldaláról is megszemléljük a káprázatosan szép tájat. Továbbmegyünk a sziklás hegyoldal tetején, utunk végigvezet a horog nyugati peremén, ugyancsak szép kilátást nyújtva a völgyre.

Utunk végül levezet a Szenes-horog aljába, ahol ismét találkozunk az aljában futó jelzésű úttal, keresztezzük ezt az ösvényt, egyenesen megyünk tovább a jelzéseket követve. Jó darabig még a Szenes-horog avaros talpán gyalogolunk, pár perc múlva kiérünk az erdőből és jelzett utunk élesen jobbra fordulva ér fel a füves fennsíkra. Megközelítünk egy nyílegyenes, széles kocsiutat, de nem megyünk rá, a jelzések jobbra tartva bevisznek az erdőbe, aztán kibukkanunk egy gyönyörű, szavannaszerű részen. Magasan a Szenes-horog felett járunk, szépen belátunk a völgybe a szavannás plató széléről.

Fák híján, jelzéseket nem nagyon látunk, orientálódjunk balra, távolodva a völgy peremétől, és pár perc alatt visszaérünk a már látott széles, murvás, „katonai” útra, melyen jobbra fordulva megyünk tovább pár lépést. Balra ágazik le egy köves út, amit követünk, a jelzések most már jól láthatók innen. Keletnek forduló utunk átvág a Szenes- és a Száraz-horog közt elterülő szavannaszerű fennsíkon. A köves út lassan északnak fordul, párhuzamosan a jól látható Száraz-horog sziklás bemélyedésével.

Pár perc múlva egy, az úton lévő sziklára festett nyíl jelzi, hogy jobbra tér le a kocsiútról a jelzett ösvény a Száraz-horog felé. Az alig látható csapás kivezet a fennsík szélére, majd meredeken eltűnik a völgy fiatal fái között. Az odavezető úton néhány kis fán láthatunk jelzéseket. Leérünk a Száraz-horog meglepően széles völgyébe, ahol jobbra fordulva megyünk tovább a sűrű avarban vezető völgyi ösvényen. Közel egy kilométert sétálunk az árnyas völgy alján, mikor találkozunk a jelzéssel, itt a jelzésű út véget ér, a egyenesen megy tovább a völgyben, mi azonban itt élesen jobbra fordulunk, a horogból kivezető jelzésű ösvényre.

Felkapaszkodunk a szurdokvölgy füves szélére, majd balra fordulunk a széles kocsiútra. Kényelmes, jól követhető utunkról pompás kilátás nyílik a Száraz-horog impozáns, sziklás oldalfalára. Később az út jobbra tartva eltávolodik a völgy szélétől, majd egy erdősávok határolta téglalap alakú nagy rét szélére érünk. Itt eltűnnek a jelzések, az úton egyenesen megyünk a túloldali erdősávig, ott jobbra derékszögben elkanyarodunk, majd az erdősáv mellett haladó földúton, a téglalap túlsó szögénél újra találkozunk a jelzésekkel.

Az erdő után újabb tágas, füves fennsíkra érünk, találkozunk egy keresztben futó, széles, köves, kocsiúttal, balra fordulunk rajta, és pár perc alatt leérünk a már ismert útkereszteződéshez, a jelzésű úthoz. Egyenesen lefelé megyünk tovább a murvás, jelzetlen úton, mely rövidesen beér a falu házai közé, a Kilátó-hegy tövébe. A Fő utcán érünk vissza kiindulási pontunkra.

Pálosok nyomában

Alcím: Nagyvázsony és környéke
Kezdés pontos dátuma, óra, perc: 2021-11-13 05:30
Vége pontos dátuma, óra, perc: 2021-11-13 20:00
Túra kiindulópontja: 46.98840859707194, 17.702917369547013
Részvételi díj: 6000
Utazás típusa: 50 fős busz
Távolság: 8
Szintkülönbség: 165
Természetjáró minősítéshez: 14
Az eseménylink a Fészbúkon: https://www.facebook.com/events/570674834244715/

Novemberi túránk igazi időutazás lesz a történelemben és hitéletben egyaránt. Rövid gyaloglásunk alatt meglátogatjuk a Nagyvázsony környékén álló szakrális helyeket, az őszülő erdőben felkeressük az eldugott kolostorromokat is.

- Szent István templom

Nagyvázsony legrégebbi építészeti emléke. Építésének ideje nem ismert, a feltételezések szerint alapja, egy, az Árpád-korban épült románkori templom. Első írásos emlék viszonylag késői keltezésű, 1425-ből származik, és erősen romladozó templomról értesülhetünk. Bár a birtok akkori tulajdonosa Vezsenyi László, végrendeletében 500 aranyat hagy a templom felújítására, erre csak Kinizsi Pál idejében kerül sor.

Kinizsi a templomot lebontatja és helyébe egy jóval nagyobb méretű, későgótikus templomot építtet. A török hódoltság idején Nagyvázsony mezőváros elnéptelenedik, Vázsonykő várának biztonságába húzódik. Sokan áttérnek a protestáns hitre, és a várkápolnát használják imahelyül. Így a templom csaknem kétszáz éven keresztül üresen áll. Az 1700 évek első felében a Zichy család katolikus német családokat telepít az elnéptelenedett birtokaira. A megnövekedett lakosság számára már nem volt elegendő a várkápolna, ezért hozzákezdtek a templom tatarozásához, mely viszonylag jó állapotban vészelte át a végvári harcokat. Az 1723-ban kezdett felújítást barokk stílusban végezték. Ekkor épült a harangtorony, a hajót kórussal látták el, a középkori déli bejáratot befalazták, új bejáratát a torony alatt alakították ki.

A fő és mellékoltárokat parasztbarokk stílusban faragtatták ki, ekkor készült a szintén faragott szószék is. Közel 100 év után a felújított templom is szűknek bizonyult, a ma is használatos – a falu központjában álló – Szent Ilona templom megépítése után ismét üresen állt. Az uradalom raktárnak akarta felhasználni, ettől minden bizonnyal Rómer Flóris „mentette” meg: „Azért mégis kár volna, ha ezen egyházat, mely eredeti idomában kevés költséggel visszahelyezhető lenne, mint hallám, hogy terveztetik magtárul változtatnák át. Kíméljük napról-napra úgyis mindinkább gyérülő egyházi műemlékeinket.”

Az üresen álló templom belseje, faragott oltárai súlyos károkat szenvedett. A helyreállító és restaurációs munkák Éri István vezetésével az 1959-60-as években folytak. Jelenleg évente egyszer, Szent István napján tartanak a templomban istentiszteletet.

- Kinizsi vár

Nagyvázsony ékessége a Kinizsi-vár, melynek már távolról feltűnik a településképből kilógó, robusztus tornya. A zegzugos rom a Balaton-felvidék egyik legizgalmasabb kulturális látványossága.

A vár eredete homályos. Az első feljegyzések a 15. század közepén említik, mint a Vezsenyi család tulajdonát, és valószínűleg ez a földbirtokos família jegyzi az építtetését is. Az erősség 1472 után jelentős átalakításokon esett át. Ekkor adományozta Mátyás király Kinizsi Pálnak, hűséges hadvezérének, aki igazi erődítményt faragott a korábbi főúri fészekből. A védelmi célok érdekében megerősíttette a külső falat, várárkot ásatott, várkápolnát, többszintes lakótornyot, palotaszárnyat és barbakánt (ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédművet) emeltetett.

Mára csak négyemeletes tornya árulkodik a vár egykori nagyságáról. A torony helyiségeiben berendezett kiállítások az erősség középkori életét mutatják be. Az alsó szinten börtön, az első emeleten az őrség szobája, a másodikon a lovagterem látható. A harmadik szinten az „asszonyház”, a negyediken ásatási leletek, emlékek sorakoznak a vár virágkorából. Van kőtár, kápolna, a várnyomdában verhetünk érmet, és a felújított fegyverkiállítás a Barbakánban is tartogat újdonságokat.

A Kinizsi vár jelenleg felújítás alatt áll.

A vár mögötti dombon áll a fehérre meszelt, támfalas evangélikus templom, füves teraszán Kinizsi Pál lovas szobrával. Sírjának márvány fedőlapja a vár kápolnájában látható.

- Szent Mihály kolostorrom

A Balaton-felvidék egyik legszebb, legnagyobb méretű kolostorromja, mely egyben Kinizsi Pál eredeti sírhelye is.
A kolostort maga Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs alapították, hogy ezzel létrehozzák családi temetkezési helyüket. A monda szerint az építkezés költségeit Kinizsi egyik török rabjának váltságdíja fedezte. Kinizsit végül valóban ide temették, de sírját később föltárták, sírköve pedig a nagyvázsonyi vár kápolnájába került.

A kolostorhoz tartozó templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. A gótikus boltozat fedte, egyhajós épület nagy méretei még a romokat szemlélve is érződnek: hossza 31 méter volt. Szentélye 8 méter, hajója 9,5 méter szélességű volt. A szentély végének fala eredeti magasságában maradt ránk, a hajónak viszont csak az alapját láthatjuk kirajzolódni a fűben. A legmagasabb falromok a kolostorhoz tartoztak. A kolostort és a hozzá tartozó gazdasági épületeket fal védelmezte, melyet 1959-ben részben kiástak.

A régészeti leletek arról árulkodnak, hogy a kolostorban könyvkötők is dolgoztak. A szerzetesek művei közül 4 kódex maradt fenn. Egyet írtak a veszprémi apácák számára, kettőt Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának. Utóbbi kettő (a Festetics- és a Czech-kódex) díszes, magyar nyelven írt imádságos könyvek. A negyedik kódexet a közeli Csepely település egyik kisnemesének készítették.

1552-ben, amikor Veszprém elesett, a helyi földesurak nem tétováztak sokat, puskapor segítségével felrobbantották a kolostort. A rom faragott köveit a nagyvázsonyi vár javításához hasznosították, sokat elhordtak belőlük.

- Szent Ilona kápolna

Kellemes hangulatú kis templomromot rejt az erdő az Országos Kéktúra mentén, egészen közel Nagyvázsonyhoz. A már régen eltűnt Tálad falura mára csak a templom falmaradványai emlékeztetnek.
Tálad, más források szerint Tálod falu egyetlen megmaradt emléke a település egyszerű kis templomának romja. Nem sokat tudni róla: valószínűleg a XIII. században épülhetett, egyhajós, keletelt épület lehetett torony nélkül. A falut a szomszédos Pulával együtt 1548-ban, a török elől menekülve hagyták el lakosai, később sem népesült újra (ellentétben Pulával).

Egészen 1970-ig nem lehetett tudni a templom pontos helyét. Nem csoda: sűrű erdő veszi körül, ahol a természet erői meglepő gyorsasággal képesek átalakítani, eltüntetni az ember nyomait. A kis templom falmaradványain jól látszik az egykori kapu nyoma. A látogatóknak információs tábla segít abban, hogy maguk előtt láthassák az épületet fénykorában. Állagmegóvása 2007-ben történt, fakeresztet is állítottak mellé. Névadója a régészek védőszentje.

- Tálodi kolostorrom

A bővizű Kinizsi-forrás medencéje mellett omladozó fal áll a fák sűrűjében. Az egykori pálos kolostor romja mellett pihenőhelyet is találunk.
A Kinizsi-forrás vize és a Bakony sűrű, zárt erdeje ideális helyet jelölt ki a nyugalomra vágyó szerzetesek számára. A kolostort a Rátót nemzetségbeli Keszi család alapította a 13. században, első írásos említése 1263-ból származik. Pálos szerzetesek lakták egészen a 15. század végéig, amikor a pálosok átköltöztek a vázsonyi kolostorba, és helyükre ferences rendi szerzetesek érkeztek. Devecseri Csóron András, a kegyúr a török közeledtének hírére felrobbantatta az épületet 1552-ben.

A templomépületben egy rövid hajó, és egyenes záródású szentély kapott helyet, ehhez északnyugat felől kapcsolódott a kolostor. Közel 600 méteres fal vette körül a kolostort. Mára csak a homlokfal düledező romja maradt fenn az egykori épületegyüttesből - ezt a neves régész, Rómer Flóris találta meg. Rajta egy ajtó és egy ablak látható. Omlásveszély miatt megközelíteni sajnos tilos.

A forrás tette lehetővé a szerzetesek számára, hogy az erdő mélyén, elvonulva élhessenek. A medence falát a 13. században a kolostor lakói építették. Valaha 8 forrás táplálta. Mivel mészköves területen járunk, azaz olyan kőzeten, mely szivacsként nyeli el a felszínre érkező csapadékvizet, a közeli bazaltplatós vidékkel szemben itt már szép számmal találunk stabil hozamú forrásokat. A Kinizsi-forrás is ilyen, gyakorlatilag egész évben számíthatunk a segítségére, ha meg akarnánk tölteni kulacsunkat.

A forrás és a rom 1959 óta védett terület. A helyszínt, melyet az Országos Kéktúra is érint, pihenőpadokkal és asztalokkal szerelték fel.

- Szent Jakab templomrom

Messziről mesebeli fának tűnik a kis, Árpád-kori templom romja, hiszen úgy benőtte a növényzet, hogy csak közelről vesszük észre a még álló falat.
Nemesleányfalu szinte egyidős a magyar állammal, már 1082-ben találunk okleveles említést a településről „Predium Lean” néven. A mai temető helyén állt az akkori falu, középpontjában a kis, egyhajós templommal. A falu a török uralom idején elnéptelenedett, majd a 16. század végén a vissza-, illetve betelepülő lakosok már kissé távolabb, a település mai helyén építkeztek. A templom köré már korábban is temetkeztek, de miután a falu „odébbállt”, az elhagyatott épület környékét állandó jelleggel temetőnek kezdték használni.

A Szent Jakabnak szentelt, román stílusú templom a 11-12. században épülhetett, bár feltárás híján nem sokat tudni az Árpád-kori romról. A nyugati homlokzati fala maradt meg viszonylag épen, középen félköríves záródású ablaknyílással. A kis rom jellegzetessége, hogy még álló falát és az omladékot úgy nőtte be a növényzet, mindenekelőtt egy girbe-gurbán tekergő, vastag indákkal rákúszó borostyán, mintha fává változott volna.

- Igásló - Látogató- és Élményközpont

Egy igazi frissítőpont a túránk végén

Min. magasság: 200 m

Teljes leejtő: 621 m

Max. magasság: 300 m

Teljes távolság: 8.02 km

Teljes szintemelkedés: 384 m

Útpontok: 7