Novemberi túránk igazi időutazás lesz a történelemben és hitéletben egyaránt. Rövid gyaloglásunk alatt meglátogatjuk a Nagyvázsony környékén álló szakrális helyeket, az őszülő erdőben felkeressük az eldugott kolostorromokat is.
- Szent István templom
Nagyvázsony legrégebbi építészeti emléke. Építésének ideje nem ismert, a feltételezések szerint alapja, egy, az Árpád-korban épült románkori templom. Első írásos emlék viszonylag késői keltezésű, 1425-ből származik, és erősen romladozó templomról értesülhetünk. Bár a birtok akkori tulajdonosa Vezsenyi László, végrendeletében 500 aranyat hagy a templom felújítására, erre csak Kinizsi Pál idejében kerül sor.
Kinizsi a templomot lebontatja és helyébe egy jóval nagyobb méretű, későgótikus templomot építtet. A török hódoltság idején Nagyvázsony mezőváros elnéptelenedik, Vázsonykő várának biztonságába húzódik. Sokan áttérnek a protestáns hitre, és a várkápolnát használják imahelyül. Így a templom csaknem kétszáz éven keresztül üresen áll. Az 1700 évek első felében a Zichy család katolikus német családokat telepít az elnéptelenedett birtokaira. A megnövekedett lakosság számára már nem volt elegendő a várkápolna, ezért hozzákezdtek a templom tatarozásához, mely viszonylag jó állapotban vészelte át a végvári harcokat. Az 1723-ban kezdett felújítást barokk stílusban végezték. Ekkor épült a harangtorony, a hajót kórussal látták el, a középkori déli bejáratot befalazták, új bejáratát a torony alatt alakították ki.
A fő és mellékoltárokat parasztbarokk stílusban faragtatták ki, ekkor készült a szintén faragott szószék is. Közel 100 év után a felújított templom is szűknek bizonyult, a ma is használatos – a falu központjában álló – Szent Ilona templom megépítése után ismét üresen állt. Az uradalom raktárnak akarta felhasználni, ettől minden bizonnyal Rómer Flóris „mentette” meg: „Azért mégis kár volna, ha ezen egyházat, mely eredeti idomában kevés költséggel visszahelyezhető lenne, mint hallám, hogy terveztetik magtárul változtatnák át. Kíméljük napról-napra úgyis mindinkább gyérülő egyházi műemlékeinket.”
Az üresen álló templom belseje, faragott oltárai súlyos károkat szenvedett. A helyreállító és restaurációs munkák Éri István vezetésével az 1959-60-as években folytak. Jelenleg évente egyszer, Szent István napján tartanak a templomban istentiszteletet.
- Kinizsi vár
Nagyvázsony ékessége a Kinizsi-vár, melynek már távolról feltűnik a településképből kilógó, robusztus tornya. A zegzugos rom a Balaton-felvidék egyik legizgalmasabb kulturális látványossága.
A vár eredete homályos. Az első feljegyzések a 15. század közepén említik, mint a Vezsenyi család tulajdonát, és valószínűleg ez a földbirtokos família jegyzi az építtetését is. Az erősség 1472 után jelentős átalakításokon esett át. Ekkor adományozta Mátyás király Kinizsi Pálnak, hűséges hadvezérének, aki igazi erődítményt faragott a korábbi főúri fészekből. A védelmi célok érdekében megerősíttette a külső falat, várárkot ásatott, várkápolnát, többszintes lakótornyot, palotaszárnyat és barbakánt (ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédművet) emeltetett.
Mára csak négyemeletes tornya árulkodik a vár egykori nagyságáról. A torony helyiségeiben berendezett kiállítások az erősség középkori életét mutatják be. Az alsó szinten börtön, az első emeleten az őrség szobája, a másodikon a lovagterem látható. A harmadik szinten az „asszonyház”, a negyediken ásatási leletek, emlékek sorakoznak a vár virágkorából. Van kőtár, kápolna, a várnyomdában verhetünk érmet, és a felújított fegyverkiállítás a Barbakánban is tartogat újdonságokat.
A Kinizsi vár jelenleg felújítás alatt áll.
A vár mögötti dombon áll a fehérre meszelt, támfalas evangélikus templom, füves teraszán Kinizsi Pál lovas szobrával. Sírjának márvány fedőlapja a vár kápolnájában látható.
- Szent Mihály kolostorrom
A Balaton-felvidék egyik legszebb, legnagyobb méretű kolostorromja, mely egyben Kinizsi Pál eredeti sírhelye is.
A kolostort maga Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs alapították, hogy ezzel létrehozzák családi temetkezési helyüket. A monda szerint az építkezés költségeit Kinizsi egyik török rabjának váltságdíja fedezte. Kinizsit végül valóban ide temették, de sírját később föltárták, sírköve pedig a nagyvázsonyi vár kápolnájába került.
A kolostorhoz tartozó templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. A gótikus boltozat fedte, egyhajós épület nagy méretei még a romokat szemlélve is érződnek: hossza 31 méter volt. Szentélye 8 méter, hajója 9,5 méter szélességű volt. A szentély végének fala eredeti magasságában maradt ránk, a hajónak viszont csak az alapját láthatjuk kirajzolódni a fűben. A legmagasabb falromok a kolostorhoz tartoztak. A kolostort és a hozzá tartozó gazdasági épületeket fal védelmezte, melyet 1959-ben részben kiástak.
A régészeti leletek arról árulkodnak, hogy a kolostorban könyvkötők is dolgoztak. A szerzetesek művei közül 4 kódex maradt fenn. Egyet írtak a veszprémi apácák számára, kettőt Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának. Utóbbi kettő (a Festetics- és a Czech-kódex) díszes, magyar nyelven írt imádságos könyvek. A negyedik kódexet a közeli Csepely település egyik kisnemesének készítették.
1552-ben, amikor Veszprém elesett, a helyi földesurak nem tétováztak sokat, puskapor segítségével felrobbantották a kolostort. A rom faragott köveit a nagyvázsonyi vár javításához hasznosították, sokat elhordtak belőlük.
- Szent Ilona kápolna
Kellemes hangulatú kis templomromot rejt az erdő az Országos Kéktúra mentén, egészen közel Nagyvázsonyhoz. A már régen eltűnt Tálad falura mára csak a templom falmaradványai emlékeztetnek.
Tálad, más források szerint Tálod falu egyetlen megmaradt emléke a település egyszerű kis templomának romja. Nem sokat tudni róla: valószínűleg a XIII. században épülhetett, egyhajós, keletelt épület lehetett torony nélkül. A falut a szomszédos Pulával együtt 1548-ban, a török elől menekülve hagyták el lakosai, később sem népesült újra (ellentétben Pulával).
Egészen 1970-ig nem lehetett tudni a templom pontos helyét. Nem csoda: sűrű erdő veszi körül, ahol a természet erői meglepő gyorsasággal képesek átalakítani, eltüntetni az ember nyomait. A kis templom falmaradványain jól látszik az egykori kapu nyoma. A látogatóknak információs tábla segít abban, hogy maguk előtt láthassák az épületet fénykorában. Állagmegóvása 2007-ben történt, fakeresztet is állítottak mellé. Névadója a régészek védőszentje.
- Tálodi kolostorrom
A bővizű Kinizsi-forrás medencéje mellett omladozó fal áll a fák sűrűjében. Az egykori pálos kolostor romja mellett pihenőhelyet is találunk.
A Kinizsi-forrás vize és a Bakony sűrű, zárt erdeje ideális helyet jelölt ki a nyugalomra vágyó szerzetesek számára. A kolostort a Rátót nemzetségbeli Keszi család alapította a 13. században, első írásos említése 1263-ból származik. Pálos szerzetesek lakták egészen a 15. század végéig, amikor a pálosok átköltöztek a vázsonyi kolostorba, és helyükre ferences rendi szerzetesek érkeztek. Devecseri Csóron András, a kegyúr a török közeledtének hírére felrobbantatta az épületet 1552-ben.
A templomépületben egy rövid hajó, és egyenes záródású szentély kapott helyet, ehhez északnyugat felől kapcsolódott a kolostor. Közel 600 méteres fal vette körül a kolostort. Mára csak a homlokfal düledező romja maradt fenn az egykori épületegyüttesből - ezt a neves régész, Rómer Flóris találta meg. Rajta egy ajtó és egy ablak látható. Omlásveszély miatt megközelíteni sajnos tilos.
A forrás tette lehetővé a szerzetesek számára, hogy az erdő mélyén, elvonulva élhessenek. A medence falát a 13. században a kolostor lakói építették. Valaha 8 forrás táplálta. Mivel mészköves területen járunk, azaz olyan kőzeten, mely szivacsként nyeli el a felszínre érkező csapadékvizet, a közeli bazaltplatós vidékkel szemben itt már szép számmal találunk stabil hozamú forrásokat. A Kinizsi-forrás is ilyen, gyakorlatilag egész évben számíthatunk a segítségére, ha meg akarnánk tölteni kulacsunkat.
A forrás és a rom 1959 óta védett terület. A helyszínt, melyet az Országos Kéktúra is érint, pihenőpadokkal és asztalokkal szerelték fel.
- Szent Jakab templomrom
Messziről mesebeli fának tűnik a kis, Árpád-kori templom romja, hiszen úgy benőtte a növényzet, hogy csak közelről vesszük észre a még álló falat.
Nemesleányfalu szinte egyidős a magyar állammal, már 1082-ben találunk okleveles említést a településről „Predium Lean” néven. A mai temető helyén állt az akkori falu, középpontjában a kis, egyhajós templommal. A falu a török uralom idején elnéptelenedett, majd a 16. század végén a vissza-, illetve betelepülő lakosok már kissé távolabb, a település mai helyén építkeztek. A templom köré már korábban is temetkeztek, de miután a falu „odébbállt”, az elhagyatott épület környékét állandó jelleggel temetőnek kezdték használni.
A Szent Jakabnak szentelt, román stílusú templom a 11-12. században épülhetett, bár feltárás híján nem sokat tudni az Árpád-kori romról. A nyugati homlokzati fala maradt meg viszonylag épen, középen félköríves záródású ablaknyílással. A kis rom jellegzetessége, hogy még álló falát és az omladékot úgy nőtte be a növényzet, mindenekelőtt egy girbe-gurbán tekergő, vastag indákkal rákúszó borostyán, mintha fává változott volna.
- Igásló - Látogató- és Élményközpont
Egy igazi frissítőpont a túránk végén
- Min. magasság
- 200 m
- Teljes leejtő
- 621 m
- Max. magasság
- 300 m
- Teljes távolság
- 8.02 km
- Teljes szintemelkedés
- 384 m
- Útpontok
- 7
Útpont/POI Részletek
| # | Magasság | Résztáv | Távolság | |
|---|---|---|---|---|
| 1 |
Szent István-templom
|
0 m | 0 km | 0 km |
| 2 |
Kinizsi vár
|
0 m | 0.69 km | 0.69 km |
| 3 |
Szent Mihály kolostorrom
|
0 m | 0.5 km | 1.19 km |
| 4 |
Szent Ilona templomrom
|
0 m | 1.6 km | 2.79 km |
| 5 |
Tálodi pálos kolostor romja
|
0 m | 0.89 km | 3.68 km |
| 6 |
Szent Jakab templomrom
|
0 m | 1.6 km | 5.28 km |
| 7 |
Igásló - Látogató- és Élményközpont
|
0 m | 0.31 km | 5.58 km |
|
Ezt az útvonalat 8 alkalommal töltötték le. |
-
Indulás:
2021. november 13. 5:30 -
Utazási mód:
50 fős busz -
Távolság:
8 km -
Szintkülönbség:
165 m -
Pont a Természetjáró minősítéshez:
14 pont -
Költségek:
6000 Ft -
Kapcsolat, információ:
-
CÍMKÉK:
-
LINK:
