Fő tartalom átugrása

200 éves az Esztergomi Bazilika

  • Alcím: Pilisszentlélek - Esztergom
  • Kezdés pontos dátuma, óra, perc: 2022-04-23 05:30
  • Vége pontos dátuma, óra, perc: 2022-04-23 20:00
  • Túra kiindulópontja: 47.72878098722722, 18.842134419632192
  • Részvételi díj: 6000
  • Utazás típusa: 50 fős busz
  • Távolság: 14,5
  • Szintkülönbség: 490
  • Az eseménylink a Fészbúkon: https://www.facebook.com/events/1707436389597263

Várunk áprilisi túránkra!

A gyönyörű kilátópontokat rejtő útunk a Pilisszentléleket koszorúzó hegyek gerincén vezet, érintve a hajdani pálos kolostor meseszép környezetben fekvő romjait, majd a Felső-Ecset-hegy, István-tető minden irányba szép kilátást adó gerincén át a Béla-tetőről ereszkedünk le a Csenke-patak völgyébe. A Fári-kút melletti pihenő után a bátrabb túratársak a Vaskapu oldalán felkapaszkodva érkeznek be Esztergom határába. A könnyebb, de kicsiveel hosszabb útvonalat választók a hegy tömbjét megkerülve érik el Esztergom központját. (Mindkét úton túravezető biztosítja a tájékozódást).

Egyesületünk gondol azokra is, akik nem a gyaloglásért szeretnének ezen a túrán részt venni. Lehetőség adódik egész napos esztergomi városlátogatásra. Kellemes sétáva lehet felkeresni a város nevezetességeit, látnivalóit (ismertetők lentebb):

- Esztergomi bazilika
- Királyi palota
- A Szent Adalbert Központ és a két kanonoksor
- Sötétkapu
- Víziváros, Macskalépcső
- Macskalépcső
- Főszékesegyházi könyvtár
- Keresztény Múzeum
- Balassa Bálint Múzeum
- Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi
- Veprech-torony és reneszánsz vízgép
- Duna Múzeum
- Központi Kávéház
- Szent Tamás-hegy: kálvária és kápolna
- Babits Mihály Emlékház
- Mária Valéria híd
- A város főtere – Széchenyi tér
- Szent Anna (Kerek-) templom
- Rác templom (Szent Mihály templom)


Min. magasság
133 m
Teljes leejtő
986 m
Max. magasság
496 m
Teljes távolság
14.43 km
Teljes szintemelkedés
653 m
Útpontok
7
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
# Magasság Résztáv Távolság
1 Pálos kolostor romjai 0 m 0 km 0 km
kilátópont
2 Fehér-szikla 0 m 1.68 km 1.68 km
3 Fári-kút 0 m 5.32 km 7 km
4 Vaskapu panoráma-étterem 0 m 1.39 km 8.4 km
5 Kukländer-domb 0 m 2.18 km 10.58 km
6 Becket Szent Tamás-kápolna 0 m 0.42 km 11 km
7 Eredeti Fény Zen Templom 0 m 4.12 km 15.13 km

Ezt az útvonalat 9 alkalommal töltötték le.

Esztergomi bazilika
Esztergom büszkesége a bazilika, hivatalos nevén a Nagyboldogasszony– és Szent Adalbert-főszékesegyház. Ez nemcsak az ország legjelentősebb temploma, de méreteiben is a legnagyobb: kereken 100 méter magas. Magassága mellett jó néhány más rekorddal is büszkélkedhet, például rögtön akkor szembesülünk eggyel, ha belépünk a templomba: a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképével találjuk szemben magunkat. A bazilika legszebb része a Bakócz-kápolna, a magyarországi reneszánsz legértékesebb megmaradt alkotása, amely csodával határos módon túlélte a török megszállást. Az altemplom hagyományosan az esztergomi érsekek temetkezési helye, itt található Mindszenty József bíboros sírja is.
Az Esztergomi bazilika emeletén működik a Főszékesegyházi Kincstár, amely a maga nemében a leggazdagabb az országban és világviszonylatban is kiemelkedő ötvös és textil gyűjteménnyel rendelkezik. A kincstár legértékesebb darabja, egyben az ország legnagyobb ékszerkincse Mátyás király kálváriája, egy talpas aranykereszt. Tiszta aranyból készült, és több mint száz keleti gyönggyel, drágakövekkel, szobrászzománccal díszítették. A gyűjtemény ezen túl a 11. századtól a napjainkig felhalmozott műkincseket és drágaságokat mutat be, továbbá a szertartásokhoz használt liturgikus tárgyakat.
A templom látogatása díjmentes, az altemplomba, a kupolába és a kincsárba kell jegyet váltani.

Királyi palota
A bazilika mellett áll a királyi palota, amely eredetileg királyi rezidenciának épült. 1198-ban Imre király lemondott a várról az érsek javára, így a palota fokozatosan érseki székhellyé vált. Története – mint minden várnak – ennek is igen fordulatos. A Vármúzeum emblémájában szerepel egy rózsaablak, amely a 12. századi várkápolnában megcsodálható. A kápolna az egyik legszebb része a várnak, egyedülálló az országban. A palota teljes körű felújítása 2015-re készült el – így annak is érdemes megnézni, aki korábban már végigjárta.

A Szent Adalbert Központ és a két kanonoksor
A Szent Adalbert központ a Szent István tér északi oldalán, az esztergomi bazilika szomszédságában található. A Hild József által tervezett és 1865-ben elkészült Régi Szeminárium valaha 150-200 kispapnak adott otthont. Az épület a viharos történelem során különböző tulajdonban és rendeltetésben működött, volt például tisztképző iskola, hadosztályparancsnokság, majd katonai kórház. Az épületet 1990-ben került vissza az egyházhoz. Az épületet egy tudományos, kulturális és oktatási központtá alakították ki, jelenleg számos intézmény otthona (itt székel például az Esztergomi Hittudományi Főiskola és a Prímási és Főkáptalani Levéltár). Mellette áll az Északi Kanonok sor már renovált tömbje, melynek párja, a tér déli oldalán még felújításra vár.

Sötétkapu
Az esztergomi Sötétkapu egy körülbelül 90 méteres átjáró a Várhegy hatalmas mesterséges lejtője alatt. Nevét onnan kapta, hogy régen nem volt itt világítás, elég félelmetes lehetett átsétálni rajta. Most ezen keresztül lehet autóval áthajtani a Régi Szeminárium épületétől a Pázmány Péter Katolikus Egyetem felé (egy irányban).

Víziváros, Macskalépcső
Esztergomban a Királyi Palota alatti része a Duna-part irányába az igazi óvárosa – ma Víziváros néven ismert. Itt vannak a legbájosabb macskaköves utcák és leghangulatosabb házak!

Macskalépcső
A Víziváros “főutcájáról”, a Berényi Zsigmond utcáról indul a várba és a Bazilikához vezető keskeny, meredek lépcsősor, a Macskalépcső. A 200 méteres távon mintegy 200 lépcsőt kell megmászni. Ezt a sikátorszerű utat még a középkorban alakították ki. Egészen a 19. századik használták, majd a Bazilika építésének idején lezárták és betemették. Egészen a kilencvenes évekig használaton kívül állt, de a rendszerváltás után kiásták és rendbe tették.

Főszékesegyházi könyvtár
Számos könyvtár és levéltár található a városban, köztük az országos viszonylatban is kiemelkedő Főszékesegyházi Könyvtár vagy más néven Bibliotheca. A könyvtár a 176 ezres állományával Magyarország legrégebbi és leggazdagabb egyházi könyvtára.

Keresztény Múzeum
A Keresztény Múzeum a legjelentősebb egyházi gyűjtemény az országban, de világviszonylatban is jelentős: a vatikáni és müncheni után a világ harmadik leggazdagabb keresztény múzeumának tartják. A múzeum a 13. századtól a 19. századig őriz magyar, olasz, német, németalföldi és osztrák festőktől származó képeket, továbbá magyar késő középkori és reneszánsz kori műalkotásokat.

Balassa Bálint Múzeum
A múzeumnak hatalmas, 200 ezer darabos gyűjteménye van, de itt csak 1900 tárgyat tudtak elhelyezni a néhány teremben. Akadnak bronzkori tárgyak, vaskori edények, római kori korsók, törökkori díszedények, fegyverek, hajómakettek, néprajzi tárgyak és csodás régi könyvek.

Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi
Az esztergomi török uralom 130 éves ideje alatt, az 1600-as évek első felében épült a dzsámi, amelyhez ma Magyarországon nincs hasonló. Különlegességét nem csak az adja, hogy ez volt az Oszmán Birodalomban az Isztambultól legtávolabb eső mecset északnyugati irányban. A kialakítása sem a szokásos: a korabeli utca fölé épült, az aljában kialakított kapukon zajlott a városi forgalom. Az épület alaprajza egyáltalán nem hasonlít a legismertebb magyarországi dzsámikéhoz, ráadásul kupolája se volt, ennek köszönhető, hogy sokáig csak néhány szakértő sejtette erről az épületről, hogy eredetileg török dzsámi lehetett.

Veprech-torony és reneszánsz vízgép
Itt, az egykor kulcsfontosságú bástyafalon belül működött az a reneszánsz vízgép is, amely 50 méter magasra pumpálta fel a Dunából származó ivóvizet 210 éven keresztül. Ezt a gépet az egyik legismertebb esztergomi érseknek, Vitéz Jánosnak köszönhetjük, aki elhatározta, hogy egy fürdőt építtet magának fenn a várban, amit folyamatosan friss Duna-vízzel táplál majd. A vízemelő berendezést a Mátyás-király udvarában dolgozó firenzei építész tervezte meg, és a szerkentyű 210 éven keresztül biztosított a vizet a várkerületbe.

Duna Múzeum
Ez az ország egyetlen vízgazdálkodással kapcsolatos múzeuma, ahol többek közt a hídépítéssel, folyószabályozással kapcsolatos Széchenyi-iratokat is őrzik. Pár éve megújult, így most modern térben sétálhatunk a muzeális értékű fotók, iratok és tárgyak közt.

Központi Kávéház
A Központi Kávéház, mai nevén a Szamos Cukrászda a belvárosában található. Már csak azért is érdemes betérni, mert ez az 1841-ben alapított kávéház Babits Mihály törzshelye volt esztergomi évei során – az egyik asztal üveglapja alatt emlékére korabeli fotókat, dokumentumokat találhatunk.

Esztergomi Zsinagóga
Esztergom egyetlen zsinagógája a II. világháború óta Művelődési Házként működik. A kétszintes épületet Baumhorn Lipót, Lechner Ödön munkatársa tervezte.

Szent Tamás-hegy: kálvária és kápolna
Pár lépés az egykori zsinagógától az az apró tér, ahol időnként szabadtéri kiállítások vannak és ahonnan a Szent Tamás-hegyre vezető lépcső indul. Itt áll az ország legnagyobb napóráját! A hegy Becket Tamásról kapta a nevét, a hegytetőn levő kis kápolna vele kapcsolatos ereklyét is őriz. A magaslatról csodaszép kilátás nyílik a városra.

Babits Mihály Emlékház
Irodalomkedvelők zarándokhelye a Babits Mihály Emlékház a költő egykori nyári lakjában. A korabeli bútorok, fotók is érdekesek, de a legjobb maga a házikó fantasztikus nyugalmával és panorámájával. Külső falán híres költők, írók, festők kézjegye látható, akik mind itt jártak vendégségben.

Mária Valéria híd
Az 1895-ben elkészült, 518 méter hosszú Mária Valéria híd Esztergomot köti össze a szlovákiai Párkánnyal. A visszavonuló német csapatok 1944 decemberében a három középső nyílást felrobbantották, és az újjáépítésre 57 évet kellet várni. Sok-sok huzavona, tárgyalás és egyeztetés után 2000 októberében végül megkezdődött az építkezés és egy év múlva már át is adták az elkészült hidat.

A város főtere – Széchenyi tér
Hangulatos, nyüzsgő és pompás házakkal szegélyezett Esztergom főtere, a Széchenyi-tér, melyet 2006-ban alaposan felújítottak. Kitiltották a gépjárműforgalmat, a legtöbb épületből vendéglátó egységet hoztak létre, elkészítették az Ister-kutat, a fontosabb épületek díszkivilágítást kaptak és bájos, oroszlános padokat helyeztek el a téren. Az esztergomi várban talált oroszlán ábrázolás, a királyi hatalom jelképe köszön vissza mindenhol a városban, így a Széchenyi téren is: a padokon, a csatornafedeleken, a posta előtti márványlapokon.

Szent Anna (Kerek-) templom
Az Esztergom déli városrészében elhelyezkedő klasszicista stílusú Szent Anna templom, közismert nevén a kerektemplom, kör alaprajzú. A római katolikus templom tervezésekor a Bazilika kupolájának megépítését modellezték le. Csak a misék idején van nyitva, ilyenkor fel lehet menni a kilátóteraszra.

Rác templom (Szent Mihály templom)
A rác templom tulajdonképpen görög katolikus templom, de a török időkben ezen a helyen állt a rácok temploma, ezért ez a név maradt rajta.

Prímás-sziget
Esztergom különleges része a Nagy-Duna és a Kis-Duna közötti 2,7 kilométer hosszú terület, a Prímás-sziget. A szigetre öt különböző híd vezet a városból, ezek közül a déli városrészben található Tabán-híd és a belvárosból közvetlenül a Mária Valéria-hídra és Prímás-szigetre vezető Bottyán-híd használható autóval, a többi csak gyalogosan.

Jelentkezési lap

Jelentkezés a Zöld Közösségért TBE túráira, eseményeire.

(A jelentkezésnél kérjük minden mezőt tölts ki! A jelentkezési lap kitöltése után a megadott e-mail címedre küldjük a visszaigazolást.)

A Bajóti Öreg-kő és környéke

  • Alcím: Észak-Gerecse
  • Kezdés pontos dátuma, óra, perc: 2022-05-21 05:30
  • Vége pontos dátuma, óra, perc: 2022-05-21 20:00
  • Túra kiindulópontja: 47.68517635448118, 18.598723143716978
  • Részvételi díj: 6000
  • Utazás típusa: 50 fős busz
  • Távolság: 13
  • Szintkülönbség: 400
  • Az eseménylink a Fészbúkon: https://www.facebook.com/events/350126247157307/

Szeretettel várunk gyalogtúránkra az Észak-Gerecsében egyedülálló Bajóti Öreg-kőre és csodálatos környékére.

? Gyalogtúránkat a csendes gerecsei falvak egyikében kezdjük. Nagysáp ugyancsak messze esik a forgalmasabb utaktól. Igazi gyöngyszemfalvak között vezet utunk. Felkapaszkodunk a mára eltünt Berényvár dombjára, majd Péliföldszentkereszt ősi, csodatévő zarándokhelyét látogatjuk meg. Folytatva utunkat a Látó-hegy alatti patakvölgyben sétálunk túránk fő célpontja, az Öreg-kő felé.

? Az Öregkő csúcsa alatt, 330 m magasan nyílik az É felé néző Jankovich-barlang. A barlang elejét a múlt század végén kőbányászással elpusztították. A mai állapotában 27 m hosszú, 5-8 m széles, a kürtős résztől eltekintve 5-6 m magas nagy teremből és az ehhez csatlakozó 15 m hosszú, 3-4 m széles hátsó üregből álló barlang a legfontosabb dunántúli paleolitikus lelőhelyek közé tartozik...

❓ Miért igazán különleges a Jankovich-barlang?
A bejárat után egy 35 méter hosszú csarnok található, hatalmas, 20 méter magas kupolája 8 méter átmérőjű, szabályos kör alakú. A Péliföldszentkereszti templom 24 méter hosszú, 9 illetve 5 méter széles, toronymagassága nem éri el a 20 métert, így tehát akár be is férne a barlangba.

A Jankovich-barlang régészeti jelentőségét jól mutatja, hogy az itt talált leletanyagról egy különálló őskőkori kultúra, – a Jankovichien – kapta a nevét.

? Jelentkezni a túrakiírás alján található jelentkezési lap kitöltésével tudsz!

A túra időjárástól függetlenül meg lesz tartva.


Min. magasság
139 m
Teljes leejtő
703 m
Max. magasság
353 m
Teljes távolság
13.07 km
Teljes szintemelkedés
534 m
Útpontok
9
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
# Magasság Résztáv Távolság
1 Szentháromság templom 0 m 0 km 0 km
2 Sápi-tó-hegy 0 m 1.08 km 1.08 km
3 Berényvár 0 m 0.89 km 1.98 km
4 Gerecse Natúrpark Látogatóközpont 0 m 0.86 km 2.84 km
5 Baits-bg 0 m 1.97 km 4.8 km
6 Jankovich-bg 0 m 0.03 km 4.84 km
7 Szalay-bg 0 m 0.06 km 4.89 km
8 Szép kilátás 0 m 0.02 km 4.91 km
9 Mária-kút 0 m 1.54 km 6.46 km

Ezt az útvonalat 6 alkalommal töltötték le.

 

Jelentkezési lap

Jelentkezés a Zöld Közösségért TBE túráira, eseményeire.

(A jelentkezésnél kérjük minden mezőt tölts ki! A jelentkezési lap kitöltése után a megadott e-mail címedre küldjük a visszaigazolást.)

Árkon-bokron és buckán

  • Alcím: Imrehegy - Császártöltés
  • Bevezető szöveg:

    Szeretettel ajánljuk túraútvonalunkat, ami az Imrehegy iskola buszmegállótól indul.

  • Szöveg színe a főképenképen: Sötét
  • Kezdés pontos dátuma, óra, perc: 2021-02-20 08:05
  • Vége pontos dátuma, óra, perc: 2021-02-20 16:30
  • Túra kiindulópontja: 46.4738046,19.3139754
  • Részvételi díj: ingyenes
  • Utazás típusa: tömegközlekedés
  • Távolság: 16
  • Szintkülönbség: 350
  • GPX file neve: 210220-imrehegy-csaszartoltes.gpx

Utvonalleírás: 600 métert haladunk Kiskunhalas felé a műúton, majd jobbra fordulunk a Káptalani-majori pince felé tartó útra, a műemlépületet elhagyva 1,5 km után érünk a 2019-es év fája verseny egyik nevezettjéhez. A terebélyes eperfa egy tanya udvarán áll, kis mesterséges tóval kerítve. Az utunkat óriási diófaültetvények, gyümölcsösök kísérik. A Csanádi szőlőbirtok kapuja előtt egy szekérútra fordulunk jobbra, majd 500 méter után balra tartva Csala-puszta és Középcsala felé vesszük az irányt. Középcsalát elhagyva választhatunk, hogy Kiscsalára vagy Császártöltésre gyaloglunk tovább.

Látnivalók:
- kalocsai káptalan egykori pincéje
- 140 éves fekete eperfa
- gyümölcsösök
- Csala-puszta (volt Csalaegyháza - Letölthető helytörténeti leírás)
- Császártöltés (pincék, sváb lakóházak)

- A túra kiindulópontja könnyen elérhető tömegközlekedési eszközökkel: A Kiskunhalasról induló buszjáratok időpontjai: 07:05, 08:05, 09:30.
- A túraajánlatunk egyéni túra, ha nem akarsz találkozni senkivel, akkor a megadott időpontban ne gyere erre az útvonalra, de ha véletlenül mégis erre jársz, akkor köszönünk egymásnak.

A túraút bejárását egyénileg vagy szűk családi körben, a kijárási időszakok figyelembe vételével ajánljuk!

Budaörsi kopárok - panorámatúra

  • Kezdés pontos dátuma, óra, perc: 2022-02-12 05:30
  • Vége pontos dátuma, óra, perc: 2022-02-12 16:00
  • Túra kiindulópontja: 47.460774305757646, 18.950322648023075
  • Részvételi díj: 6000
  • Utazás típusa: 50 fős busz
  • Távolság: 13
  • Szintkülönbség: 420

Szeretettel várunk februári túránkra a Budai-hegység déli részén található "Budaörsi kopárokhoz"

Jelentkezni a túrakiírás alján található jelentkezési lap kitöltésével tudsz!

Akik egyénileg oldják meg az utazás: a túra 9 órakor indul a Kálvária-domb melletti parkolóból!

A kopárokat alkotó dolomit, a Budai-hegység legidősebb üledékes kőzete, kialakulása 240-210 millió évvel ezelőttire tehető. Az akkor létező Tethys-tenger parti síkságán és sekély peremi részein lerakódó tengeri mésziszapot, az akkor uralkodó meleg, száraz klíma dolomittá alakította.

A Budaörstől északra sorakozó kopasz, sziklás hegyek vonulatán gyaloglunk közepesen nehéz túránkon. A táv 13 km. Változatos túránk láncra fűzi a legszebb panorámát nyújtó magaslatokat. A gyalogtúra a Kálvária-domb melletti parkolóból indul. A Kálvária-domb, a szabályos kúp alakú, 173 méter magas gejzírkúp. A domb aljában a keresztút kezdeténél kis kápolna áll, amelyet 1817-ben Kreis Jakab építtetett (a kápolnát 1945 után lerombolták, a helyi közösségek támogatásával 2002-ben építtették újjá). Kálvária-domb után a Kő-hegy tetején álló Kőhegyi kápolnához gyaloglunk fel, a kápolnát 1855-ben Wendler Ferenc építette, akinek álmában több alkalommal is megjelent Szűz Mária. A kápolnát az év októberében fel is szentelték a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. A II. világháború során a kápolnát több belövés is érte. Az 1946-ban kezdődött kitelepítést követően a kápolna köveit elhordták. 2003-ban újra építették. A fémkeresztet 1895-ben állították a Kőhegyen. Azonban az 1950-es évek elején egy szervezett vasgyűjtés során eltávolították. 1995-ben egy négy és fél méter magas újabb keresztet helyeztek és szenteltek fel az eredeti helyén.

A Felsősor, majd a Víztorony utcán ereszkedünk le a  jelzésig és az emelkedő Gida utcán, pár perc múlva érjük el a sziklafal tövében balra leágazó jelzetlen Odvas-hegyi tanösvényt. Utunk egyik fénypontja ez a meredeken, a sziklák közt kanyargó ösvény, mely felvisz egy hatalmas sziklaképződmény tetejére, ahonnan bámulatos kilátás nyílik Budaörsre, a Kő-hegyre, az Odvas-hegy keleti tömbjének felhagyott kőbányájára. Fokozottan védett területen járunk, ne térjünk le a már kitaposott ösvényekről.

Az Odvas-hegyről leereszkedve egy kis barlang, az Odvas-hegyi odú mellett érünk vissza a  túraútra, balra fordulunk a Farkas-hegy felé. A  jelet elérva balra tartunk. A Budaörs fölé magasodó Farkas-hegy Magyarország egyik fontos repüléstörténeti helyszíne. A hegy tetején lévő emlékmű az első magyar Vitorlázó Egyesületnek, és a Budaörsön, illetve a Farkas-hegyen 1929-57-ig folytatott gyakorló- és sportrepülésnek állít emléket. 

A Farkas-hegy és Szekrényes-hegy nyergéből 600 méteres kitérőt tehetünk a Szekrényes-hegy jellegzetes, asztal formájú csúcsára. A Budaörsi Kopárok legmagasabb pontján állunk, a körkilátás is ennek megfelelően pompás. Északra a Budai-hegység erdős vonulata húzódik, jól kivezető a János-hegyen álló Erzsébet-kilátó is. Tőle kissé balra a makkosmáriai kegytemplom hagymakupolás épülete és Budakeszi házai látszódnak. Délnyugatra a Csiki-hegyek halmai sorakoznak, előttük következő célpontunk, a Szállás-hegy szép ívű kúpjai magaslanak.

Visszatérve a  jelű túristaútra Budaörs felé vesszük az irányt, 400 m után a jelzett túraút letér balra, mi egyenesen haladunk továbbra is a Szállás-hegy tömbjét délről kerülő utunkon, míg keresztezzük a  utat. A kertek végein vezető úton érünk el a  jelű túristaútra, ahol balra fordulunk és mintegy 2,3 km után a kanyargós túraúton elérjük a Huszonnégyökrös-hegyre vezető  -et. A hegyről gyönyörű kilátás nyílik nyugati irányba, tiszta időben csodás naplementét is fotózhatunk. Visszatérünk a  túrútra és a Tárogató, majd az Orchide utcákon jutunk le az 1 sz. főúthoz. Ha időnk engedi még fel lehet gyalogolni a Törökugrató magyányos tömbjére. (Kb. 3 km a Kálvária-domb melletti pakoló)


Min. magasság
143 m
Teljes leejtő
775 m
Max. magasság
351 m
Teljes távolság
12.09 km
Teljes szintemelkedés
630 m
Útpontok
10
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
# Magasság Résztáv Távolság
1 Szgk. parkoló 0 m 0 km 0 km
2 Kálvária-domb 0 m 0.08 km 0.08 km
3 Kő-hegy 0 m 0.53 km 0.62 km
4 Odvas-hegy 0 m 0.87 km 1.48 km
5 Odvas-hegyi-barlang 0 m 0.24 km 1.73 km
6 Szép kilátás 0 m 0.72 km 2.44 km
7 Farkas-hegy 0 m 0.35 km 2.79 km
8 Volt vitorlázó repülőtér 0 m 0.05 km 2.85 km
9 Szekrényes-hegy 0 m 0.35 km 3.2 km
10 Huszonnégyökrös-hegy 0 m 2.52 km 5.71 km

Ezt az útvonalat 14 alkalommal töltötték le.

 

Jelentkezési lap

Jelentkezés a Zöld Közösségért TBE túráira, eseményeire.

(A jelentkezésnél kérjük minden mezőt tölts ki! A jelentkezési lap kitöltése után a megadott e-mail címedre küldjük a visszaigazolást.)

Csóri-horgok

  • Alcím: A Keleti Bakony természeti csodái
  • Kezdés pontos dátuma, óra, perc: 2021-10-16 05:30
  • Vége pontos dátuma, óra, perc: 2021-10-16 20:00
  • Túra kiindulópontja: 47.20540184187148, 18.258916863315516
  • Részvételi díj: 6000
  • Utazás típusa: 50 fős busz
  • Távolság: 11,4
  • Szintkülönbség: 220
  • Természetjáró minősítéshez: 19
  • Az eseménylink a Fészbúkon: https://www.facebook.com/events/1283683362147506/

Szenes-horog, Száraz-horog, a Bakony természeti csodái

A Keleti-Bakony kevéssé ismert, de rendkívül látványos vidéke a Székesfehérvár és Várpalota közti Csór község feletti, dolomitsziklás domboldalak, árvalányhajas fennsíkok és az azokat tagoló száraz szurdokvölgyek alkotta tájegység. A falut keretező szőlőhegyektől, a Belátótól és a Baglyastól északra a Bakony délkeleti nyúlványainak dolomitsziklás domboldalai, fennsíkjai és az azokat tagoló, vidékünkön horognak nevezett mély völgyek különleges földtani képződményeket, növénytársulásokat, állatvilágot rejtenek. A Szenes nevében a szénégetés hagyományát őrizte meg; kedvelt kirándulóhely a falu közelében. A területet borító karsztbokorerdő jellegzetes fafajtája, a virágos kőris áprilistól júniusig fehérbe burkolja a hegyoldalakat, de évszaktól függően pompázik más-más köntösben a fásszárú cserszömörce is. A kopár domboldalakat a közhiedelemmel ellentétben gazdag és sajátos növényvilág lakja, de a táj állatvilága is tipikus.
Jól jelzett turistautak kanyarognak az itt horgoknak nevezett völgyek alján, peremén, a szavannákat idéző füves fennsíkokon. A faluból kiindulva rövid, változatos, kilátásban gazdag körtúrán fedezzük fel a Bakony délkeleti nyúlványának legszebb pontjait.


Min. magasság
107 m
Teljes leejtő
535 m
Max. magasság
275 m
Teljes távolság
11.42 km
Teljes szintemelkedés
420 m
Útpontok
7
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
# Magasság Résztáv Távolság
1 Nedeczky-kúria 0 m 0 km 0 km
2 Nedeczky-kúria 0 m 0 km 0 km
3 Kilátó-hegy 0 m 0.7 km 0.7 km
4 Szenes-horog 0 m 1.62 km 2.32 km
5 Bunker 0 m 1.62 km 3.93 km
6 Száraz-horog 0 m 1.63 km 5.56 km
7 Kilátópont 0 m 0.48 km 6.04 km

Ezt az útvonalat 12 alkalommal töltötték le.

Útvonal:

Csór község központjából a   jelen indulunk a jobb oldalt magasló Kilátó-hegy alá. A fehér dolomitsziklákkal pettyezett, kopár domb tetején egy japán torii kapu áll. jelzésű ösvényünk a ritkásan álló cserjék és a sziklák közt vezet fel a kapuhoz, ahonnan remek panoráma nyílik a falura, a környező dombokra. A kaputól irányt tartva megyünk tovább a füves fennsíkon, a fenyőfák közt. A ritkás erdőben kissé balra forduló utunk leér egy útkereszteződéshez. A jelzések a jobb oldali Y alakú elágazás bal oldali ágán vezetnek tovább, majd a másik ágon fogunk visszajönni. Pár méter után jobbról csatlakozik hozzánk a  jelzés is.

Kényelmes, széles, köves szekérutunk szintet tartva vág át a tágas, füves, alacsony fenyőkkel ritkásan benőtt fennsíkon. Mielőtt beérnénk az erdő fái közé, a jelzésű útra kanyarodunk, mely balra tér le a  jelzésű útról. Bájos tisztásokkal tarkított, hangulatos fenyőligetek közt kanyarog jól jelzett turistautunk. Tíz perc sétával érünk ki a Szenes-horog szurdokvölgyének déli peremére, ahonnan csodás kilátás nyílik a karsztbokorerdővel sűrűn benőtt völgyre és a sziklás domboldalra.

A jelzésű ösvény innen élesen jobbra fordulva fut végig a Szenes-horog felső szélén, végig pompás kilátást nyújtva a szurdokvölgyre. Néhány helyen  jelek vezetnek ki a völgy peremén lévő sziklás kilátóhelyekre. Utunk követi a horog vonalát, vagy a füves szélén, vagy kissé beljebb a ritkás fenyőerdőben vezet. Kissé eltávolodva a peremtől, egy tisztásnál széles kocsiúthoz érünk, nagy tábla figyelmeztet, hogy katonai területen járunk, belépés csak engedéllyel!

Nem megyünk rá a „katonai” útra, a táblától kissé balra folytatódik a turistaút, a jelzések mellé megkapjuk a jobbról érkező jelzéseket is. Kissé távolabb, balra kanyarodó, lejtős ösvényen ereszkedünk a Szenes-horog aljára. Leérve, a jelzés jobbra megy, mi balra fordulunk, továbbra is a jelzésen maradva. Jó tíz perc séta következik a száraz völgy aljában futó, avarszőnyeggel borított, nyáron kellemesen árnyas ösvényen.

Figyeljük a jelzéseket, mert egyszer csak hirtelen, élesen jobbra felvezetnek a jelzések egy meredek hátra, mely kissé feljebb nagy sziklákba megy át, felmászunk a fehéren ragyogó dolomitsziklák tetejére, és most a Szenes-horog nyugati oldaláról is megszemléljük a káprázatosan szép tájat. Továbbmegyünk a sziklás hegyoldal tetején, utunk végigvezet a horog nyugati peremén, ugyancsak szép kilátást nyújtva a völgyre.

Utunk végül levezet a Szenes-horog aljába, ahol ismét találkozunk az aljában futó jelzésű úttal, keresztezzük ezt az ösvényt, egyenesen megyünk tovább a jelzéseket követve. Jó darabig még a Szenes-horog avaros talpán gyalogolunk, pár perc múlva kiérünk az erdőből és jelzett utunk élesen jobbra fordulva ér fel a füves fennsíkra. Megközelítünk egy nyílegyenes, széles kocsiutat, de nem megyünk rá, a jelzések jobbra tartva bevisznek az erdőbe, aztán kibukkanunk egy gyönyörű, szavannaszerű részen. Magasan a Szenes-horog felett járunk, szépen belátunk a völgybe a szavannás plató széléről.

Fák híján, jelzéseket nem nagyon látunk, orientálódjunk balra, távolodva a völgy peremétől, és pár perc alatt visszaérünk a már látott széles, murvás, „katonai” útra, melyen jobbra fordulva megyünk tovább pár lépést. Balra ágazik le egy köves út, amit követünk, a jelzések most már jól láthatók innen. Keletnek forduló utunk átvág a Szenes- és a Száraz-horog közt elterülő szavannaszerű fennsíkon. A köves út lassan északnak fordul, párhuzamosan a jól látható Száraz-horog sziklás bemélyedésével.

Pár perc múlva egy, az úton lévő sziklára festett nyíl jelzi, hogy jobbra tér le a kocsiútról a jelzett ösvény a Száraz-horog felé. Az alig látható csapás kivezet a fennsík szélére, majd meredeken eltűnik a völgy fiatal fái között. Az odavezető úton néhány kis fán láthatunk jelzéseket. Leérünk a Száraz-horog meglepően széles völgyébe, ahol jobbra fordulva megyünk tovább a sűrű avarban vezető völgyi ösvényen. Közel egy kilométert sétálunk az árnyas völgy alján, mikor találkozunk a jelzéssel, itt a jelzésű út véget ér, a egyenesen megy tovább a völgyben, mi azonban itt élesen jobbra fordulunk, a horogból kivezető jelzésű ösvényre.

Felkapaszkodunk a szurdokvölgy füves szélére, majd balra fordulunk a széles kocsiútra. Kényelmes, jól követhető utunkról pompás kilátás nyílik a Száraz-horog impozáns, sziklás oldalfalára. Később az út jobbra tartva eltávolodik a völgy szélétől, majd egy erdősávok határolta téglalap alakú nagy rét szélére érünk. Itt eltűnnek a jelzések, az úton egyenesen megyünk a túloldali erdősávig, ott jobbra derékszögben elkanyarodunk, majd az erdősáv mellett haladó földúton, a téglalap túlsó szögénél újra találkozunk a jelzésekkel.

Az erdő után újabb tágas, füves fennsíkra érünk, találkozunk egy keresztben futó, széles, köves, kocsiúttal, balra fordulunk rajta, és pár perc alatt leérünk a már ismert útkereszteződéshez, a jelzésű úthoz. Egyenesen lefelé megyünk tovább a murvás, jelzetlen úton, mely rövidesen beér a falu házai közé, a Kilátó-hegy tövébe. A Fő utcán érünk vissza kiindulási pontunkra.

 

Elveszett falvak a Zselicben

  • Alcím: Gyűrűfű, Korpád
  • Kezdés pontos dátuma, óra, perc: 2021-08-14 05:30
  • Vége pontos dátuma, óra, perc: 2021-08-14 21:00
  • Túra kiindulópontja: 46.09712035655213, 17.95698681879094
  • Részvételi díj: 5500
  • Utazás típusa: 50 fős busz
  • Távolság: 16,5
  • Szintkülönbség: 240
  • Az eseménylink a Fészbúkon: https://www.facebook.com/events/212760107415956/

Augusztusi gyalogtúránk a Zselic eldugott völgyeibe vezet. Utunkat a zsákfalu, Dinnyeberki főutcáján kezdjük, a vegyesbolttal szemközti útcában a  jelet csak 700 méteren követve, majd tovább a murvás úton, immár jelzések nélkül. Leereszkedünk a Sándor-patak völgyébe, bő egy kilométer múlva egy kis fahíd után balra fordulunk kb. 200 m után elénk bukkan az Istenkúti forrás.

Mint hazánkban minden forrás, földvár, kunhalom, barlang stb., e forrás is ex lege védett.

Nevét, Maros Marci bácsi szerint (aki a kerületvezető erdész volt és a forrás mellett lakott családjával) a következők alapján kapta: '7 katona, köztük egy pap bujkált a büntetés elől, akik az 1848-as szabadságharcban vettek részt. Ott laktak a környéken és az uraságoknál vállaltak munkát. Mielőtt elmentek, egy emlékkövet állítottak 1862-ben, aminek felirata azóta is az Istenkúti forrás emléktábláját díszíti:

Vándor!
Hogyha szomjúság gyötör e rengeteg erdőben,
Állj meg itt az Istenkútnál,
Vedd az ivókád kezedbe,
Éltesd szegény Magyar hazát.
A bor hevít, a víz éltet.
De a bornak ára vagyon,
A vizet a természet Istene ingyen adja.

Ha az Istenkúti forrástól egy szűk völgyben mélyebbre hatolunk az erdőben, kb. 1 km. múlva vadregényes látvány tárul a szemünk elé. A szűk katlan végében egy vöröshomokkő falba ütközünk, kövi fodorkákkal, erdei pajzsikákkal, csapadékos időszakban kis vízeséssel.

Folytatva utunkat Gyűrűfű felé, mintegy 700 méter múlva, az erdőből kiérve érjük el a falu határát, majd a régi Főutcán kapaszkodunk felelé. Alig két kiométeres körtúrát lehet tenni a 10 állomásos Szent László tanösvényen, kellemes séta közben ismerhetjük meg a falu múltját és jelenét, valamint a környék élővilágáról olvashatunk leírásokat. Az egykori temetőnél (228 m) folytatjuk utunkat Észak felé. Földúton haladunk ÉÉK felé és 2,6 km után egy erdősáv után közvetlenül jobbra fordulva, mintegy 200 méter után érjük el a  és  jeleket, ahol mi jobbra vesszük az irányt. És máris az elpusztult Korpád földesutcáján lépdelünk. A falunak hosszú főutcája lehetett, mert régi kataszteri térképeken kb 32 házhelyet jelölnek. 2 kilométeren követjük a  jelet, ami egy tisztáson balra kanyaraodik, de mi egyenesen halasdunk tovább 2,3 km-t és ismét a szembejövő  jelre fordulunk, jobbra és párszáz méter múlva érkezünk a Nádosy-kastélyhoz.

A kastélyt Nádosy István két fia, Kálmán és Elek építette az 1863-as évek környékén, akik a helyi temetőben nyugszanak. Nádosy István pesti nagykereskedő és közéleti ember volt, 1848-ban pesti nemzetőrparancsnok, személyes vagyonából támogatta a Honvédség fölszerelését. Pesten van eltemetve a Nemzeti Sírkertben. A parkban található kőoroszlánt fiai az ő tiszteletére állíttatták 1876-ban, Ferenczy szobrász műve. Az épület a család tulajdonában állt 1948-ig, akkor államosították. Az utolsó lakók a Mattyasovszky-Zsolnay család tagjai voltak.

A kastélyparkba sajnos nem lehet bemenni (szociális otthon), ezért csak a kerítésen kívülről szemlélődhetünk. A Dinnyeberkibe vezető  jelet követjük és bő egy kilométer után visszaérkezünk a túránk kiindulópontjára.

 


Min. magasság
124 m
Teljes leejtő
847 m
Max. magasság
291 m
Teljes távolság
16.45 km
Teljes szintemelkedés
691 m
Útpontok
7
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
# Magasság Résztáv Távolság
1 Földvár 0 m 0 km 0 km
2 Isten-kút 0 m 0.91 km 0.91 km
3 Homokkő-szurdok 0 m 0.6 km 1.51 km
4 Gyűrűfű 0 m 2.01 km 3.52 km
5 Korpád 0 m 2.34 km 5.86 km
6 Nádosy kastély parkja 0 m 4.05 km 9.92 km
7 Régi temető 0 m 2.94 km 12.86 km

Ezt az útvonalat 10 alkalommal töltötték le.

 


Gyűrűfű a régészeti leletek alapján már a kőkorszakban is lakott hely volt. A kora középkor emlékei közül egy sáncrendszer jelzi az emberi jelenlétet.

Az első írásos forrás 1332-ből származik, a Vatikáni Codexben a pápai tizedlajstrom felsorolásban Jakab pap 10 báni dénárt fizetett.
A Hunyadiak korabeli oklevele 1492-ben Győrőfő néven említi. 1571-ben a török kincstári adólajstromba Gyűrűfűalva néven került be.

A vidéket folyamatosan lakták. 1760-ban öntötték a harangját, 1779-ből a pecsétképének említése maradt fenn. A Zselicben megbúvó falucska sohasem növekedett nagyra. Az 1782. évi feljegyzés szerint 112 felnőtt és 52 gyermek lakta. 1892-ben 44 háza volt, 280 lakosa, 1913-ban 41 házban 283-an éltek, ez az időszak lehetett a demográfiai csúcs.1926-ban 41 házban 271-en, 1936-ban 261-en, 1962-ben 193-an éltek itt.

Az 1960-as években aztán hihetetlenül gyorsan a tudatos falusorvasztás áldozatává vált a kistelepülés. A kötelező tsz-esítés, majd a tsz-központ egyre távolabbi településekre helyezése, a fejlesztések teljes elmaradása, a bolt bezárása mind-mind nehezítette az itt élők mindennapjait. A kegyelemdöfést talán az adta meg, amikor az 1830 óta működő iskolát is bezárták. A gyerekeknek ezt követően a 6-km-re, Ibafán található iskolába kellett járniuk. A két település közt csak egy földút jelentette az összeköttetést. Kisgyerekeknek napi 12 km gyaloglás nagyon megterhelő lett volna, 6 éves kortól kollégiumba kényszerültek. Ezért a 60-as években először a kisgyerekesek költöztek el. A elköltözési hullám ezt követően megállíthatatlanná vált. Miután a lakosság egységes, jó közösséget alkotott, elég volt néhány családnak elköltöznie, hogy meginduljon a „lavina”. 1968-ban még lakodalmat tartottak itt, 1970-ben viszont már a falu utolsó lakója is elhagyta szép nagy portáját. Új építési engedélyt a 60-as évektől nem adtak, a hivatalos besorolás szerint „funkció nélküli település” lett.

Az 1990 óta itt folyó események már egy másik történet. Bár büszkék vagyunk a jó kapcsolatra a régiekkel és sokat tanultunk tőlük, nem vagyunk jogutódjaik. Az elhagyott, összeomlott kis falu ökofaluként támad fel ismét. De ez már nem a múlt, hanem a jelenleg tartó folyamat.

Korpád egy másik elsorvasztott falu nyomait fedezhetjük fel Gyűrűfűtől 3 km-re északra. Ez Korpád. Egy új építésű ház áll a faluban. Gazdái Budapestről költöztek ki a csodálatos természetbe. Biogazdálkodással foglalkoznak.

Gombaismereti gyalogtúra

  • Bevezető szöveg:

    Kedves Természet Barátok!

  • Szöveg színe a főképenképen: Sötét
  • Kezdés pontos dátuma, óra, perc: 2020-10-24 09:00
  • Vége pontos dátuma, óra, perc: 2020-10-24 14:03
  • Túra kiindulópontja: 46.42135507064455, 19.432254442827546
  • Részvételi díj: ingyenes
  • Utazás típusa: egyénileg
  • Távolság: 6-7
  • Az eseménylink a Fészbúkon: https://www.facebook.com/events/2742893442665832

Ígéretünkhöz híven, őszi gombaismereti túrát szervezünk gombaszakellenőri vezetéssel.
Az elmúlt hetek időjárása kedvező feltételeket szabott a környékünkön termő gombáknak.
A túra során nagy eséllyel több ehető és számos más mutatós gombafajjal is találkozhatunk. Hogy lesz -e annyi mennyiség hogy szedni is tudjunk? Az a szerncsén is múlik, de bízunk benne nem térünk haza üres kézzel.
A gyalogos táv körülbelül 5-6 km lesz. Érinteni fogunk telepített fenyő, nyárfa és vegyes tölgyes erdőket, homoki gyepeket és legelőket. Ezen élőhelyek más más gombáknak kedvező termőhelyek így elvikeben széles fajválaszték vár minket!
Kosarat biztos, ami biztos hozzatok, ha más nem egy kis frissítő és madárlátta kenyér elfér benne.
Várunk mindenkit sok szerettettel!
Szombaton reggel a régi, keceli úti szeméttelep vagy a ma is működő sintértelep bekötő útjánál találkozunk!

Harkakötöny - Kiskunhalas túraútvonal

  • Alcím: A puszta élménye
  • Szöveg színe a főképenképen: Sötét
  • Túra kiindulópontja: 46.45826551055395, 19.601543528617448
  • Utazás típusa: egyénileg
  • Távolság: 16,5
  • Szintkülönbség: 52

A túra a harkakötönyi vasútállomásról indul, át a falun a halastavak nyugati oldalán vezet a Halas határán álló öreg tölgy felé. A túra néhol forgalmas de általában csendes földutakon vezet Kiskunhalasra.

Látnivalók:

  • szikes legelőterületek
  • halastó helyi élővilággal
  • "Vigyázó tölgy" (2025 Az Év fája szavazáson második helyezett)

A túra kiindulópontjai könnyen elérhetőek tömegközlekedési eszközökkel (menetrendek.hu).

(Ez a túraútvonal a Zöld Közösségért TBE által tervezett út)

Madárdalos erdőt és jó túraidőt kívánunk!

Az útvonal zöld sávval jelölve  !


Min. magasság
109 m
Teljes leejtő
361 m
Max. magasság
137 m
Teljes távolság
16.31 km
Teljes szintemelkedés
374 m
Útpontok
4
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
# Magasság Résztáv Távolság
1 Harkakötöny vasútállomás 0 m 0 km 0 km
2 Kőkereszt és kunhalom 0 m 1.47 km 1.47 km
3 Vigyázó tölgy 0 m 4.11 km 5.58 km
4 Kiskunhalas vasútállomás 0 m 6.21 km 11.79 km

Ezt az útvonalat 49 alkalommal töltötték le.

Hiedelmek földjén

  • Alcím: Máriakéménd és környéke
  • Bevezető szöveg: Szeretettel ajánljuk túraútvonalunkat, ami a Baranyai-dombságban Máriakéménd és környékén halad.
  • Szöveg színe a főképenképen: Sötét
  • Kezdés pontos dátuma, óra, perc: 2021-03-20 05:30
  • Vége pontos dátuma, óra, perc: 2021-03-20 19:30
  • Túra kiindulópontja: 46.03826330100557, 18.4560210855914
  • Részvételi díj: 4800
  • Utazás típusa: egyénileg
  • Távolság: 14,8
  • Szintkülönbség: 305
  • Természetjáró minősítéshez: 27
  • Az eseménylink a Fészbúkon: https://www.facebook.com/events/168836115051331

Miért érdemes felkeresni ezta helyet? A Baranyai-dombság egy eldugott része ez a régi kéméndiek büszkesége az aranykort idéző pincesor, a török idők előtti falu helyén álló kegytemplom és a titkokat rejtő Török-vár. Kegytemploma eredetileg a 15. században épült, majd rommá lett, és csak a török idők után a szentélye maradt épségben. A híres búcsújáró Mária kegyhely kialakulása egy csodás jelenéshez kötődik. Remeték, hiedelmek, csodák és régi szokások sokasága lengi körül Máriakéméndet. A túra során nemcsak a nevezetességeket keressük fel, de a helyi hagyományokról is sokmindent megtudhatunk.

A túraútvonal mentén található látnivalók:
Flórián-szobor, kálvária, kegytemplom, Kéméndi-tető, Margaréta szobor, Nagy-pincesor, Remete-lyuk, Török-vár romja, Szent Márton templom

Útvonalleírás: a körtúra a máriakéméndi Nagyboldogasszony kegytemplom Északi oldalán indul, a kék Mária-út jelzésen. A halastó gátján átgyalogolva a Z jelzésen balra fordulunk, párszáz méter után a Török-vár pihenőhöz érünk, ahol a KL jelzésen az egykori vár falmaradványait tudjuk megközelíteni (400 m kitérő). Visszatérve a Z jelhez tovább folytatjuk utunkat, balről a S jel csatlakozik. A Z, S úton haladunk, majd letérünk jobbra a S jelet követve. Utunk enyhén emelkedni kezd, egy völgyben járunk. Egy útjelző táblánál az S háromszög uton indulunk meredekebben a Kéméndi-tető 252 méteres magaslatára, míg a jobbról becsatlakozó KL jelzést el nem érjük. Egyenesen Nyugat felé folytatju utunkat, majd' egy km megtétele után elérjük a faluból felkapaszkodó K jelet, mi balra tartunk a jelzett úton az Öreghegyi pincesor felé. Gyönyörű panoráma kíséri Nyugat felöl utunkat. A Kék körút jelről kis kitérővel eljuthatunk a "Margaréta" szoborhoz és a Szentkúti-emlékkápolnához. Választhatunk, hogy a K visszatérve, vagy a K◼ követve gyaloglunk vissza a faluba, ahol a főutcán jutunk el kirándulásunk kiindulópontjához.

A túra Liptód falu központjából indul a Z sáv jelzésen Nyugat felé a dombháton felkapaszkodunk, majd a Patkányos-patak völgyébe ereszkedünk. A Z sáv jelzést követve érkezünk a várhegy alá és egyenyhe emelkedőn közelítjük meg a Török-vár helyét a KL jelzésen. (A Török-várnál geoláda is található). A KL jelzést követve felkaptatunk a Kéméndi-tetőre és a KO jelen az Öreg-hegyi pincesorok felé vesszük az irányt. Nyugatra csodás panorámakíséri utunkat. Egy kis kitérővel megközelíthető a Margaréta szobor és a Szentkúti emlékkápolna is. A falu központjába leejtős utcácskán jutunk, ahonnan a S Mária út jelzése mentén a XV. századi kegyhely mai templomához, túrutunk végéhez érünk el.

- A túraajánlatunk egyéni túra, ha nem akarsz találkozni senkivel, akkor a megadott időpontban ne gyere erre az útvonalra, de ha véletlenül mégis erre jársz, akkor köszönünk egymásnak. A túraút bejárását egyénileg vagy szűk családi körben, a kijárási időszakok figyelembe vételével ajánljuk!


Min. magasság
123 m
Teljes leejtő
648 m
Max. magasság
251 m
Teljes távolság
14.86 km
Teljes szintemelkedés
509 m
Útpontok
6
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
# Magasság Résztáv Távolság
1 Máriakéméndi Nagyboldogasszony-templom 0 m 0 km 0 km
2 Váralja pihenő 0 m 1.72 km 1.72 km
3 Török-vár 0 m 0.34 km 2.06 km
4 Patkányos-patak völgye 0 m 1.16 km 3.22 km
5 Kéméndi-tető 0 m 1.49 km 4.71 km
6 Öreghegyi pincesor 0 m 1.63 km 6.34 km

Ezt az útvonalat 1 alkalommal töltötték le.

Kunfehértó - Kiskunhalas túraútvonal

  • Alcím: Könnyű túra a csendben
  • Szöveg színe a főképenképen: Sötét
  • Túra kiindulópontja: 46.37648596163515, 19.400483305477604
  • Utazás típusa: tömegközlekedés
  • Távolság: 11,3

Bármilyen időszakban remek lehetőség, hogy bejárja a festői Alföldi tájat a 2023 őszén kijelölt gyalogtúra útvonalunkon, amely Kiskunhalas és Kunfehértó között húzódik. Ez a túraútvonal nemcsak a gyönyörű tájakat és az egykori tómedreket kínálja, hanem családbarát és biztonságos túrázási élményt is biztosít minden korosztály számára.

Túraútvonal részletei:

  • Útvonal: Kiskunhalas és Kunfehértó között, homokos terep
  • Jelzés: ZÖLD jelzés (Z sáv )
  • Tömegközlekedéssel elérhető: Igen, a túraútvonal könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel. (menetrendek.hu)

Főbb jellemzők:

  1. Alföldi táj: Az útvonal a csodálatos Alföldi tájakon vezet keresztül, ahol a látogatók élvezhetik a végtelen réteket, az egyedi növény- és állatvilágot, valamint a szelíd tájat, amely különösen kedves a természetkedvelők számára.
  2. Egykori tómedrek: A túra során számos egykori tómeder nyomait láthatjuk, amelyek különleges természeti formákat és érdekes ökológiai jellemzőket kínálnak. Ezek a területek gazdag növény- és állatvilágnak adnak otthont, és izgalmas felfedeznivalót jelentenek.
  3. Családbarát: Az új útvonal gondosan tervezett, hogy minden korosztály számára megfelelő legyen. Az útvonal nem túl nehéz, és a szintek is mérsékeltek, így a családok is biztonságosan élvezhetik a túrázást.
  4. Biztonságos túrázás: Az útvonal kijelölése során nagy figyelmet fordítottunk a biztonságra. A jól követhető jelzések segítik a túrázókat a tájékozódásban.
  5. Elérhetőség: A kezdőpontok és végpontok könnyen megközelíthetők tömegközlekedéssel, így a túrázók egyszerűen érhetik el az útvonalat anélkül, hogy saját autóra lenne szükségük.

Praktikus információk:

  • Hossz: Az útvonal hossza ideális a családi túrázáshoz és a természetkedvelők számára, és a túra időtartama változó, attól függően, hogy mennyi időt szeretnénk eltölteni a természetben.
  • Jelölések: A túraútvonalat zöld színnel jelöltük, amely jól látható a terepen, és könnyen követhető a túrázók számára.
  • Pihenőhelyek: Az útvonal mentén nincsen pihenőhely, a településeken érdemes feltankolni a szükséges folyadékmennyiséggel (nyáron kifejezetten extrém meleg is lehet!)

Ajánlott tevékenységek:

  • Madármegfigyelés: Az egykori tómedrek és az Alföldi táj ideális helyszínek madármegfigyeléshez.
  • Fotózás: A táj szépsége és az egykori tómedrek különleges látványt nyújtanak, amely tökéletes hátteret biztosít a természetfotókhoz.

A túra a Kunfehértói strandfürdő 2. sz. bejáratától indul és az üdülőfalun keresztül nyugatról vezet Kiskunhalasra.

(Ez a túraútvonal a Zöld Közösségért TBE által tervezett út)

Madárdalos erdőt és jó túraidőt kívánunk!


Min. magasság
120 m
Teljes leejtő
417 m
Max. magasság
171 m
Teljes távolság
11.35 km
Teljes szintemelkedés
405 m
Útpontok
0
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.

Ezt az útvonalat 184 alkalommal töltötték le.

Ősz a Somogyban

  • Alcím: Koppányvölgy Natúrpark
  • Bevezető szöveg: Szeretettel várunk túránkra!
  • Szöveg színe a főképenképen: Sötét
  • Kezdés pontos dátuma, óra, perc: 2020-11-07 05:30
  • Vége pontos dátuma, óra, perc: 2020-11-07 21:30
  • Túra kiindulópontja: 46.60083820629977, 18.04923611295627
  • Részvételi díj: 4500
  • Utazás típusa: 50 fős busz
  • Távolság: 16
  • Szintkülönbség: 450
  • Természetjáró minősítéshez: 32
  • GPX file neve: 2020-torokkoppany-somogydorocske.gpx
  • Az eseménylink a Fészbúkon: https://www.facebook.com/events/2520404254842925
Gyalogtúra az eldugott Koppány-patak völgyében. Hogyan kerül Gül Baba szobra Törökkoppányba? Miért nem Zicsen van a Zichy-kastély? És még sok érdekesség várható novemberi túránkon.
Találkozó 5:30-kor a Gimnázium utcai parkolóból (térkép: http://bit.ly/2LIGzuf). Utazás busszal. Buszindulás 5:45.
A jelentkezés a részvételi díj befizetésével válik véglegessé. 

Pálosok nyomában

  • Alcím: Nagyvázsony és környéke
  • Kezdés pontos dátuma, óra, perc: 2021-11-13 05:30
  • Vége pontos dátuma, óra, perc: 2021-11-13 20:00
  • Túra kiindulópontja: 46.98840859707194, 17.702917369547013
  • Részvételi díj: 6000
  • Utazás típusa: 50 fős busz
  • Távolság: 8
  • Szintkülönbség: 165
  • Természetjáró minősítéshez: 14
  • Az eseménylink a Fészbúkon: https://www.facebook.com/events/570674834244715/

Novemberi túránk igazi időutazás lesz a történelemben és hitéletben egyaránt. Rövid gyaloglásunk alatt meglátogatjuk a Nagyvázsony környékén álló szakrális helyeket, az őszülő erdőben felkeressük az eldugott kolostorromokat is.

- Szent István templom

Nagyvázsony legrégebbi építészeti emléke. Építésének ideje nem ismert, a feltételezések szerint alapja, egy, az Árpád-korban épült románkori templom. Első írásos emlék viszonylag késői keltezésű, 1425-ből származik, és erősen romladozó templomról értesülhetünk. Bár a birtok akkori tulajdonosa Vezsenyi László, végrendeletében 500 aranyat hagy a templom felújítására, erre csak Kinizsi Pál idejében kerül sor.

Kinizsi a templomot lebontatja és helyébe egy jóval nagyobb méretű, későgótikus templomot építtet. A török hódoltság idején Nagyvázsony mezőváros elnéptelenedik, Vázsonykő várának biztonságába húzódik. Sokan áttérnek a protestáns hitre, és a várkápolnát használják imahelyül. Így a templom csaknem kétszáz éven keresztül üresen áll. Az 1700 évek első felében a Zichy család katolikus német családokat telepít az elnéptelenedett birtokaira. A megnövekedett lakosság számára már nem volt elegendő a várkápolna, ezért hozzákezdtek a templom tatarozásához, mely viszonylag jó állapotban vészelte át a végvári harcokat. Az 1723-ban kezdett felújítást barokk stílusban végezték. Ekkor épült a harangtorony, a hajót kórussal látták el, a középkori déli bejáratot befalazták, új bejáratát a torony alatt alakították ki.

A fő és mellékoltárokat parasztbarokk stílusban faragtatták ki, ekkor készült a szintén faragott szószék is. Közel 100 év után a felújított templom is szűknek bizonyult, a ma is használatos – a falu központjában álló – Szent Ilona templom megépítése után ismét üresen állt. Az uradalom raktárnak akarta felhasználni, ettől minden bizonnyal Rómer Flóris „mentette” meg: „Azért mégis kár volna, ha ezen egyházat, mely eredeti idomában kevés költséggel visszahelyezhető lenne, mint hallám, hogy terveztetik magtárul változtatnák át. Kíméljük napról-napra úgyis mindinkább gyérülő egyházi műemlékeinket.”

Az üresen álló templom belseje, faragott oltárai súlyos károkat szenvedett. A helyreállító és restaurációs munkák Éri István vezetésével az 1959-60-as években folytak. Jelenleg évente egyszer, Szent István napján tartanak a templomban istentiszteletet.

- Kinizsi vár

Nagyvázsony ékessége a Kinizsi-vár, melynek már távolról feltűnik a településképből kilógó, robusztus tornya. A zegzugos rom a Balaton-felvidék egyik legizgalmasabb kulturális látványossága.

A vár eredete homályos. Az első feljegyzések a 15. század közepén említik, mint a Vezsenyi család tulajdonát, és valószínűleg ez a földbirtokos família jegyzi az építtetését is. Az erősség 1472 után jelentős átalakításokon esett át. Ekkor adományozta Mátyás király Kinizsi Pálnak, hűséges hadvezérének, aki igazi erődítményt faragott a korábbi főúri fészekből. A védelmi célok érdekében megerősíttette a külső falat, várárkot ásatott, várkápolnát, többszintes lakótornyot, palotaszárnyat és barbakánt (ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédművet) emeltetett.

Mára csak négyemeletes tornya árulkodik a vár egykori nagyságáról. A torony helyiségeiben berendezett kiállítások az erősség középkori életét mutatják be. Az alsó szinten börtön, az első emeleten az őrség szobája, a másodikon a lovagterem látható. A harmadik szinten az „asszonyház”, a negyediken ásatási leletek, emlékek sorakoznak a vár virágkorából. Van kőtár, kápolna, a várnyomdában verhetünk érmet, és a felújított fegyverkiállítás a Barbakánban is tartogat újdonságokat.

A Kinizsi vár jelenleg felújítás alatt áll.

A vár mögötti dombon áll a fehérre meszelt, támfalas evangélikus templom, füves teraszán Kinizsi Pál lovas szobrával. Sírjának márvány fedőlapja a vár kápolnájában látható.

- Szent Mihály kolostorrom

A Balaton-felvidék egyik legszebb, legnagyobb méretű kolostorromja, mely egyben Kinizsi Pál eredeti sírhelye is.
A kolostort maga Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs alapították, hogy ezzel létrehozzák családi temetkezési helyüket. A monda szerint az építkezés költségeit Kinizsi egyik török rabjának váltságdíja fedezte. Kinizsit végül valóban ide temették, de sírját később föltárták, sírköve pedig a nagyvázsonyi vár kápolnájába került.

A kolostorhoz tartozó templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. A gótikus boltozat fedte, egyhajós épület nagy méretei még a romokat szemlélve is érződnek: hossza 31 méter volt. Szentélye 8 méter, hajója 9,5 méter szélességű volt. A szentély végének fala eredeti magasságában maradt ránk, a hajónak viszont csak az alapját láthatjuk kirajzolódni a fűben. A legmagasabb falromok a kolostorhoz tartoztak. A kolostort és a hozzá tartozó gazdasági épületeket fal védelmezte, melyet 1959-ben részben kiástak.

A régészeti leletek arról árulkodnak, hogy a kolostorban könyvkötők is dolgoztak. A szerzetesek művei közül 4 kódex maradt fenn. Egyet írtak a veszprémi apácák számára, kettőt Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának. Utóbbi kettő (a Festetics- és a Czech-kódex) díszes, magyar nyelven írt imádságos könyvek. A negyedik kódexet a közeli Csepely település egyik kisnemesének készítették.

1552-ben, amikor Veszprém elesett, a helyi földesurak nem tétováztak sokat, puskapor segítségével felrobbantották a kolostort. A rom faragott köveit a nagyvázsonyi vár javításához hasznosították, sokat elhordtak belőlük.

- Szent Ilona kápolna

Kellemes hangulatú kis templomromot rejt az erdő az Országos Kéktúra mentén, egészen közel Nagyvázsonyhoz. A már régen eltűnt Tálad falura mára csak a templom falmaradványai emlékeztetnek.
Tálad, más források szerint Tálod falu egyetlen megmaradt emléke a település egyszerű kis templomának romja. Nem sokat tudni róla: valószínűleg a XIII. században épülhetett, egyhajós, keletelt épület lehetett torony nélkül. A falut a szomszédos Pulával együtt 1548-ban, a török elől menekülve hagyták el lakosai, később sem népesült újra (ellentétben Pulával).

Egészen 1970-ig nem lehetett tudni a templom pontos helyét. Nem csoda: sűrű erdő veszi körül, ahol a természet erői meglepő gyorsasággal képesek átalakítani, eltüntetni az ember nyomait. A kis templom falmaradványain jól látszik az egykori kapu nyoma. A látogatóknak információs tábla segít abban, hogy maguk előtt láthassák az épületet fénykorában. Állagmegóvása 2007-ben történt, fakeresztet is állítottak mellé. Névadója a régészek védőszentje.

- Tálodi kolostorrom

A bővizű Kinizsi-forrás medencéje mellett omladozó fal áll a fák sűrűjében. Az egykori pálos kolostor romja mellett pihenőhelyet is találunk.
A Kinizsi-forrás vize és a Bakony sűrű, zárt erdeje ideális helyet jelölt ki a nyugalomra vágyó szerzetesek számára. A kolostort a Rátót nemzetségbeli Keszi család alapította a 13. században, első írásos említése 1263-ból származik. Pálos szerzetesek lakták egészen a 15. század végéig, amikor a pálosok átköltöztek a vázsonyi kolostorba, és helyükre ferences rendi szerzetesek érkeztek. Devecseri Csóron András, a kegyúr a török közeledtének hírére felrobbantatta az épületet 1552-ben.

A templomépületben egy rövid hajó, és egyenes záródású szentély kapott helyet, ehhez északnyugat felől kapcsolódott a kolostor. Közel 600 méteres fal vette körül a kolostort. Mára csak a homlokfal düledező romja maradt fenn az egykori épületegyüttesből - ezt a neves régész, Rómer Flóris találta meg. Rajta egy ajtó és egy ablak látható. Omlásveszély miatt megközelíteni sajnos tilos.

A forrás tette lehetővé a szerzetesek számára, hogy az erdő mélyén, elvonulva élhessenek. A medence falát a 13. században a kolostor lakói építették. Valaha 8 forrás táplálta. Mivel mészköves területen járunk, azaz olyan kőzeten, mely szivacsként nyeli el a felszínre érkező csapadékvizet, a közeli bazaltplatós vidékkel szemben itt már szép számmal találunk stabil hozamú forrásokat. A Kinizsi-forrás is ilyen, gyakorlatilag egész évben számíthatunk a segítségére, ha meg akarnánk tölteni kulacsunkat.

A forrás és a rom 1959 óta védett terület. A helyszínt, melyet az Országos Kéktúra is érint, pihenőpadokkal és asztalokkal szerelték fel.

- Szent Jakab templomrom

Messziről mesebeli fának tűnik a kis, Árpád-kori templom romja, hiszen úgy benőtte a növényzet, hogy csak közelről vesszük észre a még álló falat.
Nemesleányfalu szinte egyidős a magyar állammal, már 1082-ben találunk okleveles említést a településről „Predium Lean” néven. A mai temető helyén állt az akkori falu, középpontjában a kis, egyhajós templommal. A falu a török uralom idején elnéptelenedett, majd a 16. század végén a vissza-, illetve betelepülő lakosok már kissé távolabb, a település mai helyén építkeztek. A templom köré már korábban is temetkeztek, de miután a falu „odébbállt”, az elhagyatott épület környékét állandó jelleggel temetőnek kezdték használni.

A Szent Jakabnak szentelt, román stílusú templom a 11-12. században épülhetett, bár feltárás híján nem sokat tudni az Árpád-kori romról. A nyugati homlokzati fala maradt meg viszonylag épen, középen félköríves záródású ablaknyílással. A kis rom jellegzetessége, hogy még álló falát és az omladékot úgy nőtte be a növényzet, mindenekelőtt egy girbe-gurbán tekergő, vastag indákkal rákúszó borostyán, mintha fává változott volna.

- Igásló - Látogató- és Élményközpont

Egy igazi frissítőpont a túránk végén

 


Min. magasság
200 m
Teljes leejtő
621 m
Max. magasság
300 m
Teljes távolság
8.02 km
Teljes szintemelkedés
384 m
Útpontok
7
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
# Magasság Résztáv Távolság
1 Szent István-templom 0 m 0 km 0 km
2 Kinizsi vár 0 m 0.69 km 0.69 km
3 Szent Mihály kolostorrom 0 m 0.5 km 1.19 km
4 Szent Ilona templomrom 0 m 1.6 km 2.79 km
5 Tálodi pálos kolostor romja 0 m 0.89 km 3.68 km
6 Szent Jakab templomrom 0 m 1.6 km 5.28 km
7 Igásló - Látogató- és Élményközpont 0 m 0.31 km 5.58 km

Ezt az útvonalat 8 alkalommal töltötték le.

 

Panoráma-túra

  • Alcím: A BUDAI-HEGYSÉG LEGMENŐBB SZIKLÁI
  • Kezdés pontos dátuma, óra, perc: 2023-10-28 05:30
  • Vége pontos dátuma, óra, perc: 2023-10-28 20:00
  • Túra kiindulópontja: 47.47177524590537, 18.832555662254748
  • Részvételi díj: 8800
  • Utazás típusa: 50 fős busz
  • Távolság: 12,3
  • Szintkülönbség: 388
  • Az eseménylink a Fészbúkon: https://www.facebook.com/events/710806841087792

Szeretettel várunk buszos túránkra, a Budai-hegységbe!

A főváros mellett fekvő Biatorbágy elsősorban a történelmünkben is szerepet játszott vasúti viaduktjáról ismert, de környékén is számos természeti szépséget fedezhetünk fel, többek közt a biatorbágyi kaptárkövek világát. A látványos ipari műemléktől indulunk a sárga túraúton felmászunk a Kő-hegy sziklaképződményeihez, ahonnan szép kilátást élvezhetünk Biatorbágyra és környékére. Majd a hajdani rakéta bázisnak helyet adó Iharos-hegyet megkerülve, az Ürgehegyen át gyalogolunk a jellegzetes alakja után Nyakas-kőnek nevezett elsőrangú túracélpontunkhoz, ahonnan - szikla geológiai értéke mellett - káprázatos kilátás nyílik a mészkősziklákra, a környék településekkel sűrűn átszőtt síkságára. A mellette, hosszan húzódó Madárszirt is igen impozáns, a sziklafal tetején vezető turistautunkról hétvégi telkek között sétálunk a Szily-kápolnához, majd a Keserű-völgy végében fejezzük be a 12 kilométeres túránkat.

Látnivalók:
- Biatorbágyi vasúti viadukt
- Kö-hegyi kaptárkövek
- Nyakas-kő
- Madárszirt
- Szily-kápolna

Jelentkezés a részvételi díj egyidejű befizetésével lehetséges október 20-ig.


Min. magasság
148 m
Teljes leejtő
740 m
Max. magasság
320 m
Teljes távolság
12.22 km
Teljes szintemelkedés
583 m
Útpontok
8
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
# Magasság Résztáv Távolság
1 Viadukt 0 m 0 km 0 km
2 Szily-kápolna 0 m 1.48 km 1.48 km
3 Volt légvédelmi rakétabázis 0 m 0.78 km 2.26 km
4 Dobogó-hegy 0 m 0.98 km 3.24 km
5 Szép kilátás 0 m 1.03 km 4.26 km
6 Nyakas-kő 0 m 0.52 km 4.78 km
7 panorámaút 0 m 0.22 km 5 km
8 Kö-hegy 0 m 1.93 km 6.93 km

Ezt az útvonalat 12 alkalommal töltötték le.

Jelentkezési lap

Jelentkezés a Zöld Közösségért TBE túráira, eseményeire.

(A jelentkezésnél kérjük minden mezőt tölts ki! A jelentkezési lap kitöltése után a megadott e-mail címedre küldjük a visszaigazolást.)

 

Sóstói körtúra

  • Alcím: Laza családi séta
  • Bevezető szöveg:

    A Kiskunhalas északi részén található Sóstó körüli gyalogút

  • Szöveg színe a főképenképen: Sötét
  • Túra kiindulópontja: 46.45788976834701, 19.471023472320454
  • Utazás típusa: egyénileg
  • Távolság: 4

A Duna-Tisza köze homokbuckás területeinek a vízrendezések, lecsapolások előtt, évszázadokig része volt a víz. Kiskunhalast is gazdag mocsárvilág és tórendszer övezte. A várost nyugatról időszakos tórendszerekből álló mocsárvilág a „Halas-tó”, északról pedig egy összefüggő vízfelületű, mélyebb, állandóbb vízállású tó, a Sóstó határolta. A régi, gazdag mocsárvilagból a Sóstón kívül, m ára már nem sok maradt. A Sóstó a homokhátságra jellemző szél által formált, eolikus mederben kialakult szikes tó. Nevét a vízben oldott, magas ásványi sótartalma (Na, Ca, Mg, hidrogénkarbonátok) miatt kapta. Azonban mára a tó sótartalma a természetes folyamatoknak és az emberi tevékenységek hatására jelentősen csökkent, elveszítve szikes jellegét. A lecsapolásoknak, feltöltéseknek és az éghajlatváltozásnak köszönhetően nemcsak a tó oldott ásványi tartalma, hanem a mérete is csökkent. A mai tómeder az eredeti töredékére zsugorodott. Jelenleg az 50 hektáros tó nagy részét Nádas övezi, míg a nyílt vízfelület megközelítőleg 35 hektár. A víz mélysége átlagosan egy méter de vízállása erősen változó, mivel vízutánpótlása a csapadék viszonyoktól függ. A tó turisztikai fénykorát a XX. század elejétől annak közepéig élte, amikor országos hírű fürdőként volt ismert. A tó mára elsődlegesen horgászati hasznosítású, de a jó víz minőségének, rendezett partvonalának és környezetének köszönhetően szabadstrandként, rendezvény és sporthelyszínként is funkcionál. A Sóstó déli részén lévő tanösvénnyel ellátott Parkerdő, valamint a tó közepén húzódó Nádas-sziget, természetvédelmi értékei miatt helyi védettség alatt áll.


Min. magasság
109 m
Teljes leejtő
158 m
Max. magasság
152 m
Teljes távolság
4.04 km
Teljes szintemelkedés
158 m
Útpontok
7
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
# Magasság Résztáv Távolság
1 Kilátó 0 m 0 km 0 km
2 Piknikező hely 0 m 0.28 km 0.28 km
3 Feltöltő tározó 0 m 0.75 km 1.03 km
4 Sziget, vidrakotorék 0 m 0.53 km 1.56 km
5 Csónakkikötő 0 m 0.24 km 1.8 km
6 Mocsári kosbor-telep 0 m 0.85 km 2.64 km
7 Infótábla - Sóstó élővilága 0 m 0.76 km 3.41 km

Ezt az útvonalat 35 alkalommal töltötték le.

Tókerülés és termálcsobbanás

  • Alcím: Nyugati Mecsek
  • Kezdés pontos dátuma, óra, perc: 2021-07-17 18:08
  • Vége pontos dátuma, óra, perc: 2021-07-17 20:00
  • Túra kiindulópontja: 46.13182918579109, 18.150478597613837
  • Részvételi díj: 5000
  • Utazás típusa: 50 fős busz
  • Távolság: 10
  • Szintkülönbség: 230

Júliusi túránk a híres orfűi tórendszer mellett vezet. Utunk első nevezetessége az Orfű feletti Balázs-hegyen található, 2014-ben felújított fémszerkezetű kilátó. Gyönyörű panoráma élvezhető innen a Pécsi-tóra, illetve a Mecsek nyugati hegyvonulataira. Párszáz méteres ereszkedéssel a  úton elérjük a legendákkal övezett Sárkány-kútat a Balázs-hegy északkeleti oldalában. Ez egy időszakosan működő, egyedi rendszerű karsztforrás. A kis kutat érdekes forrás táplálja, van hogy teljesen elapad a vize, máskor viszont annyi víz is csordogál belőle, hogy akár fürdeni is lehet benne. A forrás hidrogeológiai szempontból igen ritka természetes jelenség.

Túrautunkat a  jelen folytatjuk egészen a magyarhertelendi termálfürdőig. Ám közben rengeteg vízparti látnivaló, források, lápos helyek kísérik utunkat. Szabadstrandolási lehetőség a tóban és felfrissülést nyújtő árnyékos büféteraszokon pihenhetünk útközben. Apró régi és új településrészeken gyaloglunk át egész a tórendszer végéig. Itt mi a Herman Ottó-tó duzzasztógátja után jobbra vesszük az irányt, immár kellemesen hűs erdőkben és hamarosan elérjük a magyarhertelendi termálfürdőt.

A túrán két lehetőség közül választhatnak a résztvevők:

  • Azok számára, akik csak a magyarhertelendi termélfürdőt választják egésznapos parogramnak, már délelőtt 9:30 órától elkezdhetik a lazítást, felfrissülést a minden igényt kielégítő strandon.
  • A gyalogos túrát választók is csobbanhatnak a szabdstarndon, de délután még lesz pár órás lehetőség a termálfürdőben is úszkálni...

Min. magasság
150 m
Teljes leejtő
726 m
Max. magasság
320 m
Teljes távolság
10.08 km
Teljes szintemelkedés
451 m
Útpontok
7
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
# Magasság Résztáv Távolság
1 Sárkány-kút 0 m 0 km 0 km
2 Jurtatábor 0 m 1.12 km 1.12 km
3 Árnyas Part büfé 0 m 0.77 km 1.88 km
4 Szabadstrand 0 m 0.08 km 1.97 km
5 Szomjas vándor 0 m 0.83 km 2.79 km
6 Erzsike-forrás 0 m 1.98 km 4.78 km
7 Termálfürdő, szaunapark 0 m 1.98 km 6.75 km

Ezt az útvonalat 8 alkalommal töltötték le.

Termálfürdő és Szaunapark, Magyarhertelend

A nyári szezonban a fedett fürdőnk mellett árnyékos erdei strandunkkal kiegészülve lehetőséget kínálunk minden korosztály számára megtalálni a megfelelő fürdőzési igényt. A főszezonban 7 medencével kiegészülve összesen 12 medence közül válogathatnak az ide érkező vendégek. Baba pancsoló, vizivár, gyermekmedence várja a legkisebbeket. Felnőtt vendégeink a két sávos 25 m úszómedence, a pergolás és a fokozatosan mélyülő ülőmedence közül válogathatnak. Termálkertünk, mely a strand területén egy különálló létesítmény, elhúzható tetővel, vizes blokkal, pihenő ágyakkal biztosítja felnőtt vendégeink számára a nyári szezonban is a csendes és nyugodt kikapcsolódást.

-orfu-tokerules
-orfu-tokerules
-orfu-tokerules
-orfu-tokerules
-orfu-tokerules
-orfu-tokerules
-orfu-tokerules

 

 

Újbor túra, Hőgyész-Dúzs

  • Alcím: A TOLNAI-HEGYHÁT LANKÁI
  • Kezdés pontos dátuma, óra, perc: 2023-11-18 06:30
  • Vége pontos dátuma, óra, perc: 2023-11-18 20:00
  • Túra kiindulópontja: 46.51051671924375, 18.404582786112194
  • Részvételi díj: 6600-8800
  • Utazás típusa: 35 fős busz
  • Távolság: 10,3
  • Szintkülönbség: 288

Szeretettel várunk buszos túránkra a Tolnai-hegyhát szelíd lankáira!

A Tolnai-Hegyhátat nyugatról a Kapos, északról és keletről a Sió, délről a Völgység határolja.

A természetes erdők kisebb részben bükkösök, legnagyobb részben gyertyános- és cseres-tölgyesek.

A hegyhát elsősorban lösszel borított. Nyugati és északi pereme meredeken emelkedik a Kapos völgye fölé. Egykori erdeinek helyét sokfelé szőlőültetvények foglalják el. Az itteni vastag lösz átnedvesedve gyakran megcsúszik, suvad. A puha, de állékony kőzetbe a helybeliek gyakran ástak pincéket, vermeket.

Hőgyész központjában megtekintjük a Lichtenstein-kastélyt és bekukucskálunk az Apponyi-kastély parkjába. Mindkettő csoadaszép épület külföldi kézben van és jelenleg nem használják őket. A környékük elhanyagolt, siralmas állapotban van... 

Gyalogtúránk Hőgyész északi végéből, a Csicsói csárdától indul, kitérőt teszünk a magányosan álló Csicsói-kápolnához

A mai csicsói templomot 1745-ben Mercy-Argenteau Anton földbirtokos építtette a Szentháromság és a Segítő Szűz Mária tiszteletére. Ebben helyezték el a Segítő Szűz Mária (Mariahilf) kegyképének másolatát, amit a környékbeli németek hagyománya szerint még óhazájukból hoztak magukkal. Az építtető, Anton Mercy nyughelyéül is szolgál a kápolna (1767). A XX. század közepén került mellé Apponyi Géza és felesége, így a Hőgyészi Uradalom azon két birtokosa pihen itt, akik életük nagy részét valóban Hőgyészen töltötték.

átbaktatunk a falu feletti hangulatos pincehegyen és a Szent Vendel szobor vigyázó szemeivel kísérve leereszkedünk a Szálláspuszta alatti tavacskához (4 km). Egy hosszabb dombon átgyalogolva érünk a Dúzsi kis vadászházhoz, innen pedig mintegy félórányi sétára van a Lehmann Pincészet pajtája, ahol a finom dúzsi borokat kóstolhatjuk. Buszunk két kilométerre a Homok utca végén vár majd bennünket.

Látnivalók:

  • Csicsói Kápolna
  • Csicsói szőlőhegy
  • Szálláspusztai pihenő
  • Dúzsi kisvadászlak
  • Lehmann Pincészet

 

MAX. LÉTSZÁM 35 FŐ!

A jelentkezés véglegesítése a részvételi díj egyidejű befizetésével lehetséges novembr 11-ig.

Jelentkezési lap

Jelentkezés a Zöld Közösségért TBE 2023. november 18-i túrájára

(A jelentkezésnél kérjük minden mezőt tölts ki! A jelentkezési lap kitöltése után a megadott e-mail címedre küldjük a visszaigazolást.)

Kérsz borkóstolót? - Lehmann Pincészet, Dúzs

A fizetési információkat a visszaigazoló e-mailben írjuk meg!

 


Min. magasság
106 m
Teljes leejtő
485 m
Max. magasság
236 m
Teljes távolság
10.31 km
Teljes szintemelkedés
303 m
Útpontok
10
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
# Magasság Résztáv Távolság
1 Szálláspuszta 0 m 0 km 0 km
2 Szent Vendel szobor 0 m 0.98 km 0.98 km
3 Csicsó szőlő-hegy 0 m 1.37 km 2.35 km
4 Csicsói-kápolna 0 m 0.76 km 3.12 km
5 Csicsói csárda 0 m 0.35 km 3.47 km
6 Apponyi-kastély 0 m 1.72 km 5.18 km
7 Liechtenstein-kastély 0 m 0.18 km 5.37 km
8 Dúzs, Polgármesteri Hivatal 0 m 2.85 km 8.21 km
9 Dúzsi kis vadászház 0 m 3.46 km 11.67 km
10 Lehmann Pince 0 m 1.59 km 13.26 km

Ezt az útvonalat 6 alkalommal töltötték le.

Várak a Mátrában

  • Alcím: Aba Sámuel nyomában
  • Bevezető szöveg:

    Szeretettel várunk őszi vártúránkra!

  • Szöveg színe a főképenképen: Sötét
  • Kezdés pontos dátuma, óra, perc: 2020-10-17 05:00
  • Vége pontos dátuma, óra, perc: 2020-10-17 21:00
  • Túra kiindulópontja: 47.85137011648262, 20.14420562879648
  • Részvételi díj: 5300
  • Utazás típusa: 50 fős busz
  • Távolság: 18,4
  • Szintkülönbség: 729
  • Természetjáró minősítéshez: 43
  • Az eseménylink a Fészbúkon: https://www.facebook.com/events/696161267843088

Októberben a kisnánai vártól indulunk az Első-Tarnóca-patak gyönyörű völgyében Sirok felé. A gyalogtúra a Mátra-bércek keleti során halad (Remete-tető, Gazos-kő, Átrád-tető, Kalapos-kő), ezért jelentős szintkülönbség teszi izgalmassá a gyaloglást. Buszos utunk során megtekintjük a feldebrői Szent Márton templomot, ami hazánk egyik legrégibb temploma. Építését a XI. században kezdték, itt volt 3. királyunk: Aba Sámuel király nyughelye is.

Találkozó 5:00-kor a Gimnázium utcai parkolóból

A kirándulásra jelentkezni lehet a 70/32-32-730-as telefonszámon.
A jelentkezés a részvételi díj befizetésével válik véglegessé.

(Minden túránkon biztosítunk egy könnyebb programrészt azoknak, akik a gyalogtúrákon nem tudnak részt venni. Ezekről a lehetőségekről telefonon lehet több részletet megtudni.)


Min. magasság
145 m
Teljes leejtő
1003 m
Max. magasság
587 m
Teljes távolság
18.39 km
Teljes szintemelkedés
848 m
Útpontok
3
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
# Magasság Résztáv Távolság
1 Kisnánai vár 0 m 0 km 0 km
2 Siroki vár 0 m 10.52 km 10.52 km
3 Szent Márton templom 0 m 14.49 km 25.01 km

Ezt az útvonalat 0 alkalommal töltötték le.