Ígéretünkhöz híven, őszi gombaismereti túrát szervezünk gombaszakellenőri vezetéssel. Az elmúlt hetek időjárása kedvező feltételeket szabott a környékünkön termő gombáknak. A túra során nagy eséllyel több ehető és számos más mutatós gombafajjal is találkozhatunk. Hogy lesz -e annyi mennyiség hogy szedni is tudjunk? Az a szerncsén is múlik, de bízunk benne nem térünk haza üres kézzel. A gyalogos táv körülbelül 5-6 km lesz. Érinteni fogunk telepített fenyő, nyárfa és vegyes tölgyes erdőket, homoki gyepeket és legelőket. Ezen élőhelyek más más gombáknak kedvező termőhelyek így elvikeben széles fajválaszték vár minket! Kosarat biztos, ami biztos hozzatok, ha más nem egy kis frissítő és madárlátta kenyér elfér benne. Várunk mindenkit sok szerettettel! Szombaton reggel a régi, keceli úti szeméttelep vagy a ma is működő sintértelep bekötő útjánál találkozunk!
December 6-án meglepően kellemes, decemberhez képest kifejezetten langyos idő fogadta azokat a majdnem száz résztvevőt, akik nekivágtak az idei Mikulás-túrának az Erdőszél – Kunfehértó tópart útvonalon. A túrán egyesületi tagok, iskolások, családtagok és lelkes érdeklődők vettek részt, a legkülönfélébb korosztályokból.
A résztvevők több településről érkeztek: Kiskunhalas, Deszk, Kecskemét, Kiskőrös, Jánoshalma és Kiskunmajsa képviseletében. A jó hangulat már az indulásnál garantált volt, hiszen Erdőszélen maga a Mikulás várta az érkezőket, aki meglepetésekkel kedveskedett a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
A kellemes tempójú túra után Kunfehértó tópartján forró italok fogadták a csapatot: minden résztvevő meleg teát vagy ízletes forralt bort kapott, hogy a téli séta után kicsit átmelegedhessen. A tóparti megálló remek alkalmat adott beszélgetésre, pihenésre és közös fotók készítésére is.
A Mikulás-túra idén is emlékezetes közösségi élményt nyújtott – a természet, a jó társaság és az ünnepi hangulat tökéletesen összeért ezen a derűs decemberi napon.
Novemberi túránk igazi időutazás lesz a történelemben és hitéletben egyaránt. Rövid gyaloglásunk alatt meglátogatjuk a Nagyvázsony környékén álló szakrális helyeket, az őszülő erdőben felkeressük az eldugott kolostorromokat is.
- Szent István templom
Nagyvázsony legrégebbi építészeti emléke. Építésének ideje nem ismert, a feltételezések szerint alapja, egy, az Árpád-korban épült románkori templom. Első írásos emlék viszonylag késői keltezésű, 1425-ből származik, és erősen romladozó templomról értesülhetünk. Bár a birtok akkori tulajdonosa Vezsenyi László, végrendeletében 500 aranyat hagy a templom felújítására, erre csak Kinizsi Pál idejében kerül sor.
Kinizsi a templomot lebontatja és helyébe egy jóval nagyobb méretű, későgótikus templomot építtet. A török hódoltság idején Nagyvázsony mezőváros elnéptelenedik, Vázsonykő várának biztonságába húzódik. Sokan áttérnek a protestáns hitre, és a várkápolnát használják imahelyül. Így a templom csaknem kétszáz éven keresztül üresen áll. Az 1700 évek első felében a Zichy család katolikus német családokat telepít az elnéptelenedett birtokaira. A megnövekedett lakosság számára már nem volt elegendő a várkápolna, ezért hozzákezdtek a templom tatarozásához, mely viszonylag jó állapotban vészelte át a végvári harcokat. Az 1723-ban kezdett felújítást barokk stílusban végezték. Ekkor épült a harangtorony, a hajót kórussal látták el, a középkori déli bejáratot befalazták, új bejáratát a torony alatt alakították ki.
A fő és mellékoltárokat parasztbarokk stílusban faragtatták ki, ekkor készült a szintén faragott szószék is. Közel 100 év után a felújított templom is szűknek bizonyult, a ma is használatos – a falu központjában álló – Szent Ilona templom megépítése után ismét üresen állt. Az uradalom raktárnak akarta felhasználni, ettől minden bizonnyal Rómer Flóris „mentette” meg: „Azért mégis kár volna, ha ezen egyházat, mely eredeti idomában kevés költséggel visszahelyezhető lenne, mint hallám, hogy terveztetik magtárul változtatnák át. Kíméljük napról-napra úgyis mindinkább gyérülő egyházi műemlékeinket.”
Az üresen álló templom belseje, faragott oltárai súlyos károkat szenvedett. A helyreállító és restaurációs munkák Éri István vezetésével az 1959-60-as években folytak. Jelenleg évente egyszer, Szent István napján tartanak a templomban istentiszteletet.
- Kinizsi vár
Nagyvázsony ékessége a Kinizsi-vár, melynek már távolról feltűnik a településképből kilógó, robusztus tornya. A zegzugos rom a Balaton-felvidék egyik legizgalmasabb kulturális látványossága.
A vár eredete homályos. Az első feljegyzések a 15. század közepén említik, mint a Vezsenyi család tulajdonát, és valószínűleg ez a földbirtokos família jegyzi az építtetését is. Az erősség 1472 után jelentős átalakításokon esett át. Ekkor adományozta Mátyás király Kinizsi Pálnak, hűséges hadvezérének, aki igazi erődítményt faragott a korábbi főúri fészekből. A védelmi célok érdekében megerősíttette a külső falat, várárkot ásatott, várkápolnát, többszintes lakótornyot, palotaszárnyat és barbakánt (ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédművet) emeltetett.
Mára csak négyemeletes tornya árulkodik a vár egykori nagyságáról. A torony helyiségeiben berendezett kiállítások az erősség középkori életét mutatják be. Az alsó szinten börtön, az első emeleten az őrség szobája, a másodikon a lovagterem látható. A harmadik szinten az „asszonyház”, a negyediken ásatási leletek, emlékek sorakoznak a vár virágkorából. Van kőtár, kápolna, a várnyomdában verhetünk érmet, és a felújított fegyverkiállítás a Barbakánban is tartogat újdonságokat.
A Kinizsi vár jelenleg felújítás alatt áll.
A vár mögötti dombon áll a fehérre meszelt, támfalas evangélikus templom, füves teraszán Kinizsi Pál lovas szobrával. Sírjának márvány fedőlapja a vár kápolnájában látható.
- Szent Mihály kolostorrom
A Balaton-felvidék egyik legszebb, legnagyobb méretű kolostorromja, mely egyben Kinizsi Pál eredeti sírhelye is. A kolostort maga Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs alapították, hogy ezzel létrehozzák családi temetkezési helyüket. A monda szerint az építkezés költségeit Kinizsi egyik török rabjának váltságdíja fedezte. Kinizsit végül valóban ide temették, de sírját később föltárták, sírköve pedig a nagyvázsonyi vár kápolnájába került.
A kolostorhoz tartozó templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. A gótikus boltozat fedte, egyhajós épület nagy méretei még a romokat szemlélve is érződnek: hossza 31 méter volt. Szentélye 8 méter, hajója 9,5 méter szélességű volt. A szentély végének fala eredeti magasságában maradt ránk, a hajónak viszont csak az alapját láthatjuk kirajzolódni a fűben. A legmagasabb falromok a kolostorhoz tartoztak. A kolostort és a hozzá tartozó gazdasági épületeket fal védelmezte, melyet 1959-ben részben kiástak.
A régészeti leletek arról árulkodnak, hogy a kolostorban könyvkötők is dolgoztak. A szerzetesek művei közül 4 kódex maradt fenn. Egyet írtak a veszprémi apácák számára, kettőt Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának. Utóbbi kettő (a Festetics- és a Czech-kódex) díszes, magyar nyelven írt imádságos könyvek. A negyedik kódexet a közeli Csepely település egyik kisnemesének készítették.
1552-ben, amikor Veszprém elesett, a helyi földesurak nem tétováztak sokat, puskapor segítségével felrobbantották a kolostort. A rom faragott köveit a nagyvázsonyi vár javításához hasznosították, sokat elhordtak belőlük.
- Szent Ilona kápolna
Kellemes hangulatú kis templomromot rejt az erdő az Országos Kéktúra mentén, egészen közel Nagyvázsonyhoz. A már régen eltűnt Tálad falura mára csak a templom falmaradványai emlékeztetnek. Tálad, más források szerint Tálod falu egyetlen megmaradt emléke a település egyszerű kis templomának romja. Nem sokat tudni róla: valószínűleg a XIII. században épülhetett, egyhajós, keletelt épület lehetett torony nélkül. A falut a szomszédos Pulával együtt 1548-ban, a török elől menekülve hagyták el lakosai, később sem népesült újra (ellentétben Pulával).
Egészen 1970-ig nem lehetett tudni a templom pontos helyét. Nem csoda: sűrű erdő veszi körül, ahol a természet erői meglepő gyorsasággal képesek átalakítani, eltüntetni az ember nyomait. A kis templom falmaradványain jól látszik az egykori kapu nyoma. A látogatóknak információs tábla segít abban, hogy maguk előtt láthassák az épületet fénykorában. Állagmegóvása 2007-ben történt, fakeresztet is állítottak mellé. Névadója a régészek védőszentje.
- Tálodi kolostorrom
A bővizű Kinizsi-forrás medencéje mellett omladozó fal áll a fák sűrűjében. Az egykori pálos kolostor romja mellett pihenőhelyet is találunk. A Kinizsi-forrás vize és a Bakony sűrű, zárt erdeje ideális helyet jelölt ki a nyugalomra vágyó szerzetesek számára. A kolostort a Rátót nemzetségbeli Keszi család alapította a 13. században, első írásos említése 1263-ból származik. Pálos szerzetesek lakták egészen a 15. század végéig, amikor a pálosok átköltöztek a vázsonyi kolostorba, és helyükre ferences rendi szerzetesek érkeztek. Devecseri Csóron András, a kegyúr a török közeledtének hírére felrobbantatta az épületet 1552-ben.
A templomépületben egy rövid hajó, és egyenes záródású szentély kapott helyet, ehhez északnyugat felől kapcsolódott a kolostor. Közel 600 méteres fal vette körül a kolostort. Mára csak a homlokfal düledező romja maradt fenn az egykori épületegyüttesből - ezt a neves régész, Rómer Flóris találta meg. Rajta egy ajtó és egy ablak látható. Omlásveszély miatt megközelíteni sajnos tilos.
A forrás tette lehetővé a szerzetesek számára, hogy az erdő mélyén, elvonulva élhessenek. A medence falát a 13. században a kolostor lakói építették. Valaha 8 forrás táplálta. Mivel mészköves területen járunk, azaz olyan kőzeten, mely szivacsként nyeli el a felszínre érkező csapadékvizet, a közeli bazaltplatós vidékkel szemben itt már szép számmal találunk stabil hozamú forrásokat. A Kinizsi-forrás is ilyen, gyakorlatilag egész évben számíthatunk a segítségére, ha meg akarnánk tölteni kulacsunkat.
A forrás és a rom 1959 óta védett terület. A helyszínt, melyet az Országos Kéktúra is érint, pihenőpadokkal és asztalokkal szerelték fel.
- Szent Jakab templomrom
Messziről mesebeli fának tűnik a kis, Árpád-kori templom romja, hiszen úgy benőtte a növényzet, hogy csak közelről vesszük észre a még álló falat. Nemesleányfalu szinte egyidős a magyar állammal, már 1082-ben találunk okleveles említést a településről „Predium Lean” néven. A mai temető helyén állt az akkori falu, középpontjában a kis, egyhajós templommal. A falu a török uralom idején elnéptelenedett, majd a 16. század végén a vissza-, illetve betelepülő lakosok már kissé távolabb, a település mai helyén építkeztek. A templom köré már korábban is temetkeztek, de miután a falu „odébbállt”, az elhagyatott épület környékét állandó jelleggel temetőnek kezdték használni.
A Szent Jakabnak szentelt, román stílusú templom a 11-12. században épülhetett, bár feltárás híján nem sokat tudni az Árpád-kori romról. A nyugati homlokzati fala maradt meg viszonylag épen, középen félköríves záródású ablaknyílással. A kis rom jellegzetessége, hogy még álló falát és az omladékot úgy nőtte be a növényzet, mindenekelőtt egy girbe-gurbán tekergő, vastag indákkal rákúszó borostyán, mintha fává változott volna.
- Igásló - Látogató- és Élményközpont
Egy igazi frissítőpont a túránk végén
Min. magasság
200 m
Teljes leejtő
621 m
Max. magasság
300 m
Teljes távolság
8.02 km
Teljes szintemelkedés
384 m
Útpontok
7
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
5 {"id":407,"track_id":22,"name":"T\u00e1lodi p\u00e1los kolostor romja","description":"","icon":null,"created_by":0,"created":"2022-05-24 11:10:34","latitude":46.979049699999997,"longitude":17.660739899999999,"speed":"0.00","distance":"3680.04","part_distance":"886.93","part_time":0,"hr":0,"elevation":"0.00"}
Tálodi pálos kolostor romja
0 m
0.89 km
3.68 km
6 {"id":408,"track_id":22,"name":"Szent Jakab templomrom","description":"","icon":null,"created_by":0,"created":"2022-05-24 11:10:34","latitude":46.973918900000001,"longitude":17.680400800000001,"speed":"0.00","distance":"5275.89","part_distance":"1595.86","part_time":0,"hr":0,"elevation":"0.00"}
Tata városához a mai napig előszeretettel kapcsolják a „vizek városa” kifejezést, hiszen számos tó, patak, vízlefolyás található területén. Tavaszi kirándulásunkon a Víz Világnapja alkalmából keressük fel a tatai szépségeket. Túránk a Cseke-tó mellől indul és "Magyarország első tájképi kertjén" át vezet a romantikus angol parkban. Pár perc és már a Tatai (Öreg)-tó partján gyaloglunk. Körbejárjuk az Tatai (Öreg)-tavat és a városon átgyalogolva az egész évben látogatható Fényes Tanösvénynél fejezzük be programinkat
A Fényes Tanösvény negyvenhárom állomással rendelkező, 1,5 kilométer hosszú ökoturisztikai útvonal, amely interaktív módon mutatja be a fürdő területének természeti kincseit. Egyszerre informatív és szórakoztató turisztikai attrakció, mely bővelkedik kalandokban. A tanösvényt a látogatóközpont helyi élővilágot bemutató kiállításai és foglalkozásai egészítik ki.
A fényes forrásai A láprétek és láperdők karsztforrásai 1973-ra a bányászat miatt kiapadtak, azonban annak leállta után, a kétezres években ismét megindultak. A forrásokból enyhén szénsavas, 20-22°C hőmérsékletű víz tör fel. A térség egyedülálló növénytársulásoknak és állatvilágnak ad otthont, megtalálható itt többek közt a fokozottan veszélyeztetett Pókbangó, a Fehér tündérrózsa és a Selymes boglárka. Ezenkívül jelentős a helyi madárfauna: az Erdei fülesbagoly és a Pettyes vízicsibe mellett megfigyelhető a fokozottan védett Cigányréce is.
Három csoportot szervezünk erre az alkalomra:
A. gyalogtúrázó Vezetett gyalogtúra, 13 km gyalogtáv, szinte nulla szintkülönbséggel
B. futó/kocogó Vezetett futóútvonalon, 13 km, szinte nulla szintkülönbséggel
C. városnéző Fakultatív városnézős múzeumlátogatós lehetőség. térképet és leírást biztosítunk, amiben a tatai látnivalókat soroljuk fel egynapos bejárással
A víz világnapja minden év március 22-én megtartott esemény. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére. A világnapot 1992-ben, a Rio de Janeiróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése, és először egy évvel később, 1993-ban tartották. Az ENSZ közgyűlése által 2015-ben elfogadott Fenntartható fejlesztési célok 6. pontja azt a célkitűzést foglalja magában, hogy 2030-ig mindenki számára biztosítani kell a Földön a hozzáférést az egészséges ivóvízhez. Ez a célkitűzés közvetve aláhúzza azt a tényt, hogy a víz témája a nyomor elleni küzdelem egyik kulcsfontosságú kérdése.
