Várunk áprilisi túránkra!

A gyönyörű kilátópontokat rejtő útunk a Pilisszentléleket koszorúzó hegyek gerincén vezet, érintve a hajdani pálos kolostor meseszép környezetben fekvő romjait, majd a Felső-Ecset-hegy, István-tető minden irányba szép kilátást adó gerincén át a Béla-tetőről ereszkedünk le a Csenke-patak völgyébe. A Fári-kút melletti pihenő után a bátrabb túratársak a Vaskapu oldalán felkapaszkodva érkeznek be Esztergom határába. A könnyebb, de kicsiveel hosszabb útvonalat választók a hegy tömbjét megkerülve érik el Esztergom központját. (Mindkét úton túravezető biztosítja a tájékozódást).

Egyesületünk gondol azokra is, akik nem a gyaloglásért szeretnének ezen a túrán részt venni. Lehetőség adódik egész napos esztergomi városlátogatásra. Kellemes sétáva lehet felkeresni a város nevezetességeit, látnivalóit (ismertetők lentebb):

- Esztergomi bazilika
- Királyi palota
- A Szent Adalbert Központ és a két kanonoksor
- Sötétkapu
- Víziváros, Macskalépcső
- Macskalépcső
- Főszékesegyházi könyvtár
- Keresztény Múzeum
- Balassa Bálint Múzeum
- Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi
- Veprech-torony és reneszánsz vízgép
- Duna Múzeum
- Központi Kávéház
- Szent Tamás-hegy: kálvária és kápolna
- Babits Mihály Emlékház
- Mária Valéria híd
- A város főtere – Széchenyi tér
- Szent Anna (Kerek-) templom
- Rác templom (Szent Mihály templom)

Esztergomi bazilika
Esztergom büszkesége a bazilika, hivatalos nevén a Nagyboldogasszony– és Szent Adalbert-főszékesegyház. Ez nemcsak az ország legjelentősebb temploma, de méreteiben is a legnagyobb: kereken 100 méter magas. Magassága mellett jó néhány más rekorddal is büszkélkedhet, például rögtön akkor szembesülünk eggyel, ha belépünk a templomba: a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképével találjuk szemben magunkat. A bazilika legszebb része a Bakócz-kápolna, a magyarországi reneszánsz legértékesebb megmaradt alkotása, amely csodával határos módon túlélte a török megszállást. Az altemplom hagyományosan az esztergomi érsekek temetkezési helye, itt található Mindszenty József bíboros sírja is.
Az Esztergomi bazilika emeletén működik a Főszékesegyházi Kincstár, amely a maga nemében a leggazdagabb az országban és világviszonylatban is kiemelkedő ötvös és textil gyűjteménnyel rendelkezik. A kincstár legértékesebb darabja, egyben az ország legnagyobb ékszerkincse Mátyás király kálváriája, egy talpas aranykereszt. Tiszta aranyból készült, és több mint száz keleti gyönggyel, drágakövekkel, szobrászzománccal díszítették. A gyűjtemény ezen túl a 11. századtól a napjainkig felhalmozott műkincseket és drágaságokat mutat be, továbbá a szertartásokhoz használt liturgikus tárgyakat.
A templom látogatása díjmentes, az altemplomba, a kupolába és a kincsárba kell jegyet váltani.

Királyi palota
A bazilika mellett áll a királyi palota, amely eredetileg királyi rezidenciának épült. 1198-ban Imre király lemondott a várról az érsek javára, így a palota fokozatosan érseki székhellyé vált. Története – mint minden várnak – ennek is igen fordulatos. A Vármúzeum emblémájában szerepel egy rózsaablak, amely a 12. századi várkápolnában megcsodálható. A kápolna az egyik legszebb része a várnak, egyedülálló az országban. A palota teljes körű felújítása 2015-re készült el – így annak is érdemes megnézni, aki korábban már végigjárta.

A Szent Adalbert Központ és a két kanonoksor
A Szent Adalbert központ a Szent István tér északi oldalán, az esztergomi bazilika szomszédságában található. A Hild József által tervezett és 1865-ben elkészült Régi Szeminárium valaha 150-200 kispapnak adott otthont. Az épület a viharos történelem során különböző tulajdonban és rendeltetésben működött, volt például tisztképző iskola, hadosztályparancsnokság, majd katonai kórház. Az épületet 1990-ben került vissza az egyházhoz. Az épületet egy tudományos, kulturális és oktatási központtá alakították ki, jelenleg számos intézmény otthona (itt székel például az Esztergomi Hittudományi Főiskola és a Prímási és Főkáptalani Levéltár). Mellette áll az Északi Kanonok sor már renovált tömbje, melynek párja, a tér déli oldalán még felújításra vár.

Sötétkapu
Az esztergomi Sötétkapu egy körülbelül 90 méteres átjáró a Várhegy hatalmas mesterséges lejtője alatt. Nevét onnan kapta, hogy régen nem volt itt világítás, elég félelmetes lehetett átsétálni rajta. Most ezen keresztül lehet autóval áthajtani a Régi Szeminárium épületétől a Pázmány Péter Katolikus Egyetem felé (egy irányban).

Víziváros, Macskalépcső
Esztergomban a Királyi Palota alatti része a Duna-part irányába az igazi óvárosa – ma Víziváros néven ismert. Itt vannak a legbájosabb macskaköves utcák és leghangulatosabb házak!

Macskalépcső
A Víziváros “főutcájáról”, a Berényi Zsigmond utcáról indul a várba és a Bazilikához vezető keskeny, meredek lépcsősor, a Macskalépcső. A 200 méteres távon mintegy 200 lépcsőt kell megmászni. Ezt a sikátorszerű utat még a középkorban alakították ki. Egészen a 19. századik használták, majd a Bazilika építésének idején lezárták és betemették. Egészen a kilencvenes évekig használaton kívül állt, de a rendszerváltás után kiásták és rendbe tették.

Főszékesegyházi könyvtár
Számos könyvtár és levéltár található a városban, köztük az országos viszonylatban is kiemelkedő Főszékesegyházi Könyvtár vagy más néven Bibliotheca. A könyvtár a 176 ezres állományával Magyarország legrégebbi és leggazdagabb egyházi könyvtára.

Keresztény Múzeum
A Keresztény Múzeum a legjelentősebb egyházi gyűjtemény az országban, de világviszonylatban is jelentős: a vatikáni és müncheni után a világ harmadik leggazdagabb keresztény múzeumának tartják. A múzeum a 13. századtól a 19. századig őriz magyar, olasz, német, németalföldi és osztrák festőktől származó képeket, továbbá magyar késő középkori és reneszánsz kori műalkotásokat.

Balassa Bálint Múzeum
A múzeumnak hatalmas, 200 ezer darabos gyűjteménye van, de itt csak 1900 tárgyat tudtak elhelyezni a néhány teremben. Akadnak bronzkori tárgyak, vaskori edények, római kori korsók, törökkori díszedények, fegyverek, hajómakettek, néprajzi tárgyak és csodás régi könyvek.

Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi
Az esztergomi török uralom 130 éves ideje alatt, az 1600-as évek első felében épült a dzsámi, amelyhez ma Magyarországon nincs hasonló. Különlegességét nem csak az adja, hogy ez volt az Oszmán Birodalomban az Isztambultól legtávolabb eső mecset északnyugati irányban. A kialakítása sem a szokásos: a korabeli utca fölé épült, az aljában kialakított kapukon zajlott a városi forgalom. Az épület alaprajza egyáltalán nem hasonlít a legismertebb magyarországi dzsámikéhoz, ráadásul kupolája se volt, ennek köszönhető, hogy sokáig csak néhány szakértő sejtette erről az épületről, hogy eredetileg török dzsámi lehetett.

Veprech-torony és reneszánsz vízgép
Itt, az egykor kulcsfontosságú bástyafalon belül működött az a reneszánsz vízgép is, amely 50 méter magasra pumpálta fel a Dunából származó ivóvizet 210 éven keresztül. Ezt a gépet az egyik legismertebb esztergomi érseknek, Vitéz Jánosnak köszönhetjük, aki elhatározta, hogy egy fürdőt építtet magának fenn a várban, amit folyamatosan friss Duna-vízzel táplál majd. A vízemelő berendezést a Mátyás-király udvarában dolgozó firenzei építész tervezte meg, és a szerkentyű 210 éven keresztül biztosított a vizet a várkerületbe.

Duna Múzeum
Ez az ország egyetlen vízgazdálkodással kapcsolatos múzeuma, ahol többek közt a hídépítéssel, folyószabályozással kapcsolatos Széchenyi-iratokat is őrzik. Pár éve megújult, így most modern térben sétálhatunk a muzeális értékű fotók, iratok és tárgyak közt.

Központi Kávéház
A Központi Kávéház, mai nevén a Szamos Cukrászda a belvárosában található. Már csak azért is érdemes betérni, mert ez az 1841-ben alapított kávéház Babits Mihály törzshelye volt esztergomi évei során – az egyik asztal üveglapja alatt emlékére korabeli fotókat, dokumentumokat találhatunk.

Esztergomi Zsinagóga
Esztergom egyetlen zsinagógája a II. világháború óta Művelődési Házként működik. A kétszintes épületet Baumhorn Lipót, Lechner Ödön munkatársa tervezte.

Szent Tamás-hegy: kálvária és kápolna
Pár lépés az egykori zsinagógától az az apró tér, ahol időnként szabadtéri kiállítások vannak és ahonnan a Szent Tamás-hegyre vezető lépcső indul. Itt áll az ország legnagyobb napóráját! A hegy Becket Tamásról kapta a nevét, a hegytetőn levő kis kápolna vele kapcsolatos ereklyét is őriz. A magaslatról csodaszép kilátás nyílik a városra.

Babits Mihály Emlékház
Irodalomkedvelők zarándokhelye a Babits Mihály Emlékház a költő egykori nyári lakjában. A korabeli bútorok, fotók is érdekesek, de a legjobb maga a házikó fantasztikus nyugalmával és panorámájával. Külső falán híres költők, írók, festők kézjegye látható, akik mind itt jártak vendégségben.

Mária Valéria híd
Az 1895-ben elkészült, 518 méter hosszú Mária Valéria híd Esztergomot köti össze a szlovákiai Párkánnyal. A visszavonuló német csapatok 1944 decemberében a három középső nyílást felrobbantották, és az újjáépítésre 57 évet kellet várni. Sok-sok huzavona, tárgyalás és egyeztetés után 2000 októberében végül megkezdődött az építkezés és egy év múlva már át is adták az elkészült hidat.

A város főtere – Széchenyi tér
Hangulatos, nyüzsgő és pompás házakkal szegélyezett Esztergom főtere, a Széchenyi-tér, melyet 2006-ban alaposan felújítottak. Kitiltották a gépjárműforgalmat, a legtöbb épületből vendéglátó egységet hoztak létre, elkészítették az Ister-kutat, a fontosabb épületek díszkivilágítást kaptak és bájos, oroszlános padokat helyeztek el a téren. Az esztergomi várban talált oroszlán ábrázolás, a királyi hatalom jelképe köszön vissza mindenhol a városban, így a Széchenyi téren is: a padokon, a csatornafedeleken, a posta előtti márványlapokon.

Szent Anna (Kerek-) templom
Az Esztergom déli városrészében elhelyezkedő klasszicista stílusú Szent Anna templom, közismert nevén a kerektemplom, kör alaprajzú. A római katolikus templom tervezésekor a Bazilika kupolájának megépítését modellezték le. Csak a misék idején van nyitva, ilyenkor fel lehet menni a kilátóteraszra.

Rác templom (Szent Mihály templom)
A rác templom tulajdonképpen görög katolikus templom, de a török időkben ezen a helyen állt a rácok temploma, ezért ez a név maradt rajta.

Prímás-sziget
Esztergom különleges része a Nagy-Duna és a Kis-Duna közötti 2,7 kilométer hosszú terület, a Prímás-sziget. A szigetre öt különböző híd vezet a városból, ezek közül a déli városrészben található Tabán-híd és a belvárosból közvetlenül a Mária Valéria-hídra és Prímás-szigetre vezető Bottyán-híd használható autóval, a többi csak gyalogosan.

Jelentkezési lap

Jelentkezés a Zöld Közösségért TBE túráira, eseményeire.

(A jelentkezésnél kérjük minden mezőt tölts ki! A jelentkezési lap kitöltése után a megadott e-mail címedre küldjük a visszaigazolást.)

Melyik túrára jelentkezel? *

2024. június 15., szombat - Kőris-völgyi csodák

2024. július 12-17. - Erélyi körtúra

2024. augusztus 16-20. - Cseh körtúra - BETELT!

2024. szeptember 28., szombat - Sukorói körtúra, Velencei-hegység

2024. október 19., szombat - Szurdokok és kilátók, Budai-hg.

2024. november 23., szombat - Újbor túra - Szekszárdi-hegység

2024. december 28., szombat - X. Bejglilejáró-adománygyűjtő túra

Kijelentem, hogy az adatkezelési tájékoztatóban leírtakat elolvastam és elfogadom.

Elküldöm

Last Name