Szeretettel hívunk mindenkit újévköszöntő túránkra a Kelebiai határba. ? Ezzel a túrával indítjuk egyesületünk 2022-es évi túrasorozatát, mely összesen 15 túraalkalmat trartogat számotokra.
? Utazás tömegközlekedéssel, találkozó 8:30-kor a kiskunhalasi vasútállomáson. (A gyalogtúra a kelebiai vasútállomástól indul 9:15-kor)
? A túra útvonala érinti Kelebia melletti tavakat, találkozhatunk szürkemarhákkal, megtekintjük az oly ritka délvidéki földikutya élőhelyét. Ebéd hátizsákból a biciklis pihenőnél lesz.
??? Kedves felajánlásból zsíroskenyér és forraltbor várja a Kelebiára visszatérő túracsapatatot.

A 2017.évi szakmai előkészítés keretében a térség 12 települése Ásotthalom, Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Katymár, Kelebia, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Öttömös, Tataháza és Tompa nyilvánította ki, hogy létre kívánja hozni a Felső-Bácska–Homokhát Natúrparkot. Az e települések teljes közigazgatási területére (összesen 68279 hektár) kiterjedő natúrpark 2018. július 20-án kapta meg a névhasználati címet a természetvédelemért felelős minisztertől.

A natúrparki térség két természetföldrajzi középtáj (Duna–Tisza közi síkvidék és Bácskai-síkvidék), illetve kistáj (Dorozsma–Majsai-homokhát és Bácskai löszös síkság) területére terjed ki. Habár a terület Ny-i, bácskai, illetve K-i, homokháti része alföldi viszonylatban viszonylag élesen válik el egymástól, a határ menti elhelyezkedés és a szomszédos, délvidéki területekkel való hagyományos együttműködés táji szempontból egységet biztosít a natúrparki térség számára.

A Körös-érből táplált Kelebiai-halastavak számos vízimadár, köztük gém- és kócsagfélék számára biztosítanak gazdag táplálékforrást. A környező természetközeli erdőfoltokkal is tarkított területet egykor kaszálóként és legelőként hasznosították. Ezeken a gyepeken tenyészik az egyik legkorábban nyíló hazai virágos növény, az egyhajúvirág egyik jelentős hazai állománya. Szintén jelentős állománya található a területen a másik korai virágos növényünknek, a tarka sáfránynak. További ritka, védett növényei a homoki kikerics és a homoki nőszirom. Az itteni még fennmaradt száraz gyepeken és parlagokon él Európa legritkább emlősállata, a délvidéki földikutya. A kritikusan veszélyeztetett, a kihalás szélére sodródott fajnak mindössze kb. 300 egyede él az egész világon, ebből mintegy 200 példány Magyarország területén. A terület a Körös-éri tájvédelmi körzet keretében országos szintű természetvédelmi oltalom alatt áll. Része a közösségi jelentőségű területek európai hálózatának (Natura 2000) is.

A földikutyák az alföldi füves puszták jellegzetes lakói. Magyarország területén napjainkban három faj fordul elő, melyek mindegyike csak a Kárpát- medencében fordul elő. Közülük a délvidéki földikutya a legveszélyeztetettebb faj, melynek teljes világállománya nem haladja meg a 500 (egyes becslések szerint az 1000) példányt, ebből mintegy 200 Kelebia, 200-250 Baja térségében él. A délvidéki földikutya 15-25 cm hosszú hengeres testét barnásszürke, finom tapintású, testhez símuló szőr borítja. Feje felülről lapított, melynek mindkét oldalán sörteszőröket találunk. Teljesen vak, fülkagylója és farka nincs. Egész életét a föld alatt tölti, csak nagyon ritkán jön a felszínre.

A vakondokéhoz hasonló túrásaik nagyobbak és ritkábban helyezkednek el. 100 métert is elérő labirintusaik több méter méter mélyre is elérhetnek. Jelenlétére utalhat a túrásban gyakran megtalálható 5-8 cm-es 45 fokos szögben elharapott gyökérdarabok, melyek (a vakondoktól eltérően) a járatok tisztán tartása végett keletkeznek. Füves területekhez kötődő életmódja miatt erdős, vizes területeken, illetve időszakosan magas vízállású területeken nem fordul elő. Elsősorban legelőkön, parlagterületeken figyelték meg jelenlétét.

 A túraalkalmat ajánlatos bejelenteni a határőrség felé.